Félezernyi műtárgy került kalapács alá március elsején a Nagyházi Galériában, ahová a szokatlan - szombat délelőtti - időpont ellenére sok érdeklődőt vonzott a rendhagyóan alacsony árú kínálat, így a 491 tételből 384 kelt el. (Darabszámban ez jóval több, hiszen akadtak akár félszáz sokszorosított grafikai lapot magukba foglaló konvolutok is egyetlen tételben.) A legmagasabb leütés sem haladta meg a 280 ezer forintot: egy 1840 körüli magyar írószekreter 240 ezerről araszolt idáig, egy 1880 körüli dekoratív távol-keleti szalongarnitúra eleve ennyiről startolt. A harmadik helyen egy vele egyidős, aranyozott hársfából készült osztrák konzolasztal végzett, amely ugyancsak 240 ezerről indítva jutott 260 ezerig. Egy tusfestéssel díszített, meglepően sima vonalaival modern környezetbe is illő kétajtós magyar szekrény 1810-ből 190 ezerért kelt el, 160 ezres indítás után. Nagyobb licitlépcsőt járt be egy aranyozott hársfa asztalka ovális márványlappal, amely 60 ezer forintról egészen 150 ezerig jutott, illetve egy ismeretlen XVIII. századi osztrák mester olajjal festett szentképe, amely alig 34 ezres kezdés után 140 ezer forintot is megért valakinek. Szép emelkedést hozott egy 1900 körüli öntött magyar rézkereszt is, ez 20 ezres kezdésről kapaszkodott a 110 ezres leütésig, valamint Sarkantyú Simon csendélete, amely 30 ezerről jutott ebbe a magasságba.
A legalacsonyabb leütési ár ötezer forint volt. Ennyiért meg lehetett szerezni egyebek közt egy-egy 1900 körüli, közel kétméteres, illetve másfél méteres magyar szőnyeget, vagy például - a trenddel ellentétben - Edvi-Illés György 1936-ban festett férfiportréját.
Wagner István