A 300 éves bécsi Dorotheum harmadik jubileumi ciklusának licitálásain a várakozásoknak megfelelően heves vetélkedési kedvet és magas leütéseket hozott a régi mesterek aukciója. A legtöbbet egy Antoni Goubau olasz festő köréből származó római vásári jelenetért fizetett valaki: a 70 ezer eurós kezdés után 225 ezres leütést ért el. A leglátványosabb felfutást viszont a németalföldi Gillis van Valckenborch sokalakos olajképe, a Tengeri istenek ünnepe produkálta: megnyolcszorozta becsértékét, amikor egy brit vásárló jóvoltából 203 ezer eurónál koppant a kalapács. A Frans Verbeecknek tulajdonított Emberi balgaságok kigúnyolása - egy szellemekkel kombinált paraszti életkép - 190 ezer eurós árával megháromszorozta előzetes elvárását, ifj. Lucas Cranach kisméretű, részletgazdag feszülete drámaian viharos égbolttal szintén nagy érdeklődést keltett, majd 180 ezerért került svájci magántulajdonba. Az alsóbb árrégiókban is a magas értékesítési arány volt a jellemző a ház fő profiljának számító régi mestereknél, ahol a Dorotheum európai viszonylatban az elsők között van.
A vegyes műtárgyak, bútorok és ékszerek október 18-i árverésein viszont igazi meglepetés született. Bármennyire ritkaságnak számít ugyanis a matematikus-mechanikus Christian Carl Schindlertől (1680-1716) egy úgynevezett armilláris gömb, eredetileg csak 50-80 ezer euróra taksálták. A tudós legnagyobb és legszebb fennmaradt alkotása egyszerre tanúskodik a felvilágosodás végi Európa műszaki eszközkészletének precizitásáról és művészi szépségéről: az alig félméteres asztali csillagászati eszköz közepén fából esztergályozott földgömb áll, körülötte nagyobb és kisebb réz félköríveken kering a napkorong és a holdsarló. Egy makacsul kitartó brit telefonos licitáló végül a szakértők által sem remélt régiókba hajtotta a műszer árát: 306 ezer eurónál ütötték le, ezzel ez a tétel lett az október közepi jubileumi aukciósorozat legdrágább darabja.
Wagner István