Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pablo Picasso és Pierre Bonnard festményei hiába vártak eladásra a Sotheby’s londoni impresszionista, modern és kortárs aukcióján a múlt héten: nem akadt vevő a spanyol mester Nő sapkában (Femme au Chapeau) című képére, mint ahogy a francia festő A toalettszobában (Dans le Cabinet de Toilette) című művére sem. A piac nem is lepődött meg túlságosan, Picasso értékesebb képeit ugyanis már sokadszor nem sikerül értékesítenie a Sotheby’snek, pedig a kilencvenes évekig rekordokat döntött a XX. század talán legismertebb művészének alkotásaival.
A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint a mostani kudarc azzal magyarázható, hogy a gyenge dollár (ennek megfelelően az erős font) miatt elmaradoznak az amerikai vevők, és a vásárlókat általában is riasztja a megemelt jutalék. Ezek a tényezők azonban az összes árverező esetében érvényesülnek, a Sotheby’s azzal kerül rendre hátrányba, hogy túl magasan szabja meg a becsértékeket: a Femme au Chapeau-t például 3,5 millió fontra tartották. (Az 1947-ben készült mű Picasso szeretőjét, Francoise Gilot-t ábrázolja, s előzetesen az aukció négy legértékesebb festménye közé sorolták.) A másik szenzációnak beharangozott, 1907-ben festett Bonnard-akt esetében is túlzottnak bizonyult a 3 millió fontos felső becsérték. Pedig sok vevő volt a teremben, ahová mintegy ötszázan zsúfolódtak be, de a vásárlók összetétele különösen alakult. Mint utóbb kiderült, a ténylegesen elárverezett tételek 72 százaléka európaiak kezébe került, amire nemigen volt példa, amikor még a dollárt jobban jegyezték az eurónál és a fonthoz képest is jobban tartotta magát az amerikai valuta.
A Sotheby’s szerint így is sikeres volt a február nyolcadikai aukció: az eladott tételek értéke túllépte a 37,5 millió fontot, azaz megközelítette a 70 millió dollárt – igaz, eredetileg a 48,7 millió fontot is elképzelhetőnek tartották. (A fő rivális, a Christie’s azért felülmúlta őket, hiszen 41 milliós forgalmat ért el – jutalékkal együtt – február hetedikei, hasonló témájú londoni árverésén.)
A Sotheby’s alighanem azért bátorodott fel, és kínált megint Picasso-képeket eladásra, mert az utóbbi időben a nemzetközi műtárgypiacon kezdtek jól alakulni a XX. századi mester festményeinek árai. Nem beszélve arról, hogy tavaly épp egy Picassóval döntötte meg a londoni ház – igaz, New York-i fiókjában – minden idők árverési rekordját, amikor a Fiú pipával című 1905-ös képért jutalékkal együtt 104 168 000 dollárt söpört be (NAPI Gazdaság, 2004. május 10., 12. oldal). A modern művészet képviselőinek értéke 1999 óta 67 százalékkal ment fel az Art Market Research számításai szerint, amelyek a legdrágább modern tételekre, a műtárgyak felső kategóriájára vonatkoznak. A francia impresszionisták árai egyértelműen kedvezően alakultak az elmúlt években, hiszen 48 százalékkal értékelődtek fel 2002 végétől (két évig tartó 40 százalékos zuhanórepülés után).
A február 8-ai Sotheby’s-aukción azért voltak igazi sikerek is, például több német mű a felső becsérték háromszorosán kelt el, és Picasso korai vízfestményei, akvarelljei is nagy felárral találtak gazdára. Modigliani kariatidái (Cariatide I és II) becsértékük több mint duplájáért, 2,7 millió fontért keltek el.
