Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az aukciós értékesítéseken kialakuló árakat nem lehet pontosan előre jelezni (ettől lesznek izgalmasak az árverések), az azért elvárható, hogy elősegítsék a hatékony árképzést. Más szóval: azonos tételeknek azonos áron illik elkelniük, különösen az olyan áruk esetében, mint a pénzérmék vagy a bélyegek, amelyeknek a korábbi forgalom alapján jól definiált katalógusértékük van. Az internetes értékesítésről, azon belül az e-árverésekről korábban sokan azt feltételezték, hogy gyakorlatilag tökéletes piacot teremtenek, hiszen a virtuális tér ingyenes nyilvánosságában minden eladó és vevő hozzájut minden információhoz, ami a döntését befolyásolhatja. Chuck Wood, az indianai Notre Dame Egyetem és Robert Kauffman, a Minnesotai Egyetem kutatója az internet vezető aukciós háza, az eBay árveréseit vizsgálva azt találta, hogy az ott eladott érmék ára olyan tényezőktől függ, amelyeknek semmi közük azok katalógusértékéhez vagy a kereslet-kínálat alakulásához - derül ki a The Economist tudósításából.
A két szakember egy eDrill nevű adatgyűjtő szoftverrel elemezte a webhelyen 1999 és 2001 között lezajlott több ezer érmeárverést. Talán a legérdekesebb megállapításuk az volt, hogy ugyanaz az érme két százalékkal többe kerül, ha a hét végén értékesítik, mint ha a hét közben vásárolják meg. Ez a vizsgált három év során végig érvényesült, semmiféle jele nem volt annak, hogy az idő haladtával, a vevők tapasztaltabbá válásával gyengülne e hatás. A kutatók szerint a jelenség hátterében az lehet, hogy a licitálóknak a hét végén több idejük van szándékaik végiggondolására és végül a vásárlás mellett döntenek.
Az előbbinél jelentősebb árfelhajtó tényezőnek bizonyult az a körülmény, ha egy tételnek a képe is megjelent a webhelyen. Ez 1999-ben még csak 5,7 százalékot tett rá egy-egy áru árára, míg idén már 11,3 százalékot. Szintén növekvő drágulást okozott az évek során az a tényező, amelyet az eBay eladóit rangsoroló „hírnévpontszámnak” nevezhetünk. Ez azt mutatja meg, mennyire tartanak megbízhatónak egy eladót a site vásárlói. A magasan rangsoroltak idén 6,8 százalékkal kaptak többet érméikért, mint az alacsonyabbra értékeltek (1999-ben még csak 4,8 százalék volt ez a különbség).
Kevésbé mókás tagja az irracionális árnövelő körülmények klubjának az úgynevezett shilling, amikor egy eladó titokban figyelemfelkeltő vételi ajánlatokat (shilleket) helyez el valamely áruval kapcsolatban, hogy felhajtsa annak árát. Wood és Kauffman tesztelnek egy szoftvert, amely kimutathatja az úgynevezett shill-vevőket. A program megkeresi azokat az ajánlattevőket, akik egy árverés korai szakaszában szállnak be az alkuba, gyorsan emelik a téteket, majd kiszállnak, anélkül, hogy győzni akarnának, és eközben nem foglalkoznak azokkal az aukciókkal, amelyeken hasonló tételeket kínálnak eladásra. Ha egy ilyen program valószínűleg nem is érdekli az eBayt - minthogy az e-aukciósház jutaléka annál nagyobb, minél magasabbak a leütési árak -, a site 30 millió vásárlójának azért hasznára lehet. Elképzelhető, hogy a két fejlesztő ebből kiindulva árverésre bocsátja a szoftvert - természetesen a hét végén és illusztrációkkal gazdagon ellátva.
K. S.
