Az impresszionisták vezéregyéniségének, Claude Monet-nak az egyik ceruzarajzát 72 ezer fontért árverezték el a londoni eseményen, jóllehet becsértéke mindössze 12-14 ezer körül mozgott.
A plein air festészet egyik megalapozója, Millet 1854-ből származó gouache technikával (is) készült kisméretű (20x32 cm-es) tanulmányát 25 ezer fontért értékesítették, ami a másfélszerese volt a becsértéknek.
Az árverés egyik különlegessége volt Vincent van Gogh vegyes technikával (gouache és vízfesték felhasználásával) készült képe, amely a scheveningeni tengerpartot ábrázolja. (A kedvelt hollandiai nyaralóhely manapság is gyakran szerepel a hírekben, miután a Hága melletti település luxusbörtönében tartják jelenleg is fogva Milosevics volt jugoszláv elnököt.) A posztimpresszionista van Gogh 27x46 centiméteres művének becsértéke 100-150 ezer font volt, ám végül 323 ezer fontot fizetett érte a vevő. Ugyancsak magas áron kelt el Renoir egyik pasztellportréja, amely Marie-Louise Durand-Ruelt ábrázolja. E mindössze 17x13 centiméteres méretű képért 312 ezer fontot adott meg a legmagasabb licitet tevő vásárló.
A szuprematizmus irányzatának megalapítója, a Chagall Oroszországból való elüldözésében kulcsszerepet játszó, egy ideig a hivatalos szovjet művészetpolitikában is aktívan tevékenykedő Malevics egyik képe, az 1908-as datálású, 23x25 centiméteres méretű, A kísértés titka című alkotás 92 ezer fontért talált gazdára. Magának Chagallnak is szerepeltek művei az árverésen: vegyes technikájú, gouache- és pasztellképét, amelyen egy kék kakas is látható, s amelyet 1949-50-ben készített, 224 ezer fontért értékesítették, valamivel a becsérték felett. Egy 1973-as datálású, cirkuszi témájú Chagall-mű ugyanakkor 191 ezer fontos leütési árat ért el, ez a becsérték alsó határát közelítette meg.
Fernand Léger katonákat ábrázoló (14x11 centiméteres) tollal, tintával és gouache technikával készült művét 196 ezer fontért árverezték el, míg Matisse egyik alkotása 147 ezer fontért talált gazdára. Hasonló árban keltek el a szürrealista Salvador Dalí és Joan Miró alkotásai is. A Chagallra is nagy hatást gyakorló Kandijnszkij sugarakat idéző műve 224 ezer fontért kelt el, míg egy 1919-es Picasso-rajz 101 ezer fontot ért az árverésen.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván