Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakértőket nem lepte meg, hogy a karácsony előtti Kieselbach-aukción az Orbán Dezső által Párizsban festett Kannás csendélet, 1910 rendkívül magas áron, 42 millió forintért talált gazdára, jóllehet mindössze 1,5 millió volt a kikiáltási ára. Mint az egyik konkurens aukciós ház vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, ritkán kerülnek Orbán-festmények a nagyközönség elé, s akkor is csak elvétve bukkannak fel a párizsi, 1910-es évek táján készült munkák. Az áremelkedés mértéke ugyanakkor váratlan, hiszen például Orbán egy másik festménye, a Csendélet vörös drapériával idén októberben a Nagyházi Galéria aukcióján 600 ezer forintról indulva „csak" 1,8 millióig emelkedett.
A Kieselbach-árverés és az egész szezon legértékesebb műkincsét festő Orbán Dezső századunk szinte összes művészeti stílusával megismerkedett, és ezt nem csupán annak köszönhette, hogy magas kort ért el: 103 éves korában, 1987-ben, Ausztráliában hunyt el. Fiatalon még Ady Endrével barátkozott, miközben csatlakozott a Nyolcak festészeti csoportosuláshoz. Egyik fő műve 1911-ben született: a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Csendélet rokonítható a most elárverezett, 1910-es képpel is, hiszen mindkettő Cézanne hatását mutatja. A Kannás csendéletet egyébként Passuth Krisztina 1977-es kismonográfiája a lappangó értékek közé sorolja, ezért is kelthetett most meglepetést a témát ismerők körében a mű felbukkanása. A Nyolcak festészeti csoport tagja volt Kernstok Károly, Tihanyi Lajos, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Berény Róbert, Márffy Ödön, Pór Bertalan és Orbán Dezső. A társulás Orbán műtermében alakult meg, és 1909 és 1912 között három kiállítást is rendezett. (A Nyolcak elnevezést csak 1911-től használták.)
A Kieselbach-árverés második legdrágább képe Rippl-Rónai József nevéhez fűződik. A művész fekete korszakából származó, Fiatal párizsi nő virágos kalappal című festmény kikiáltási ára 5, zárólicitje viszont 16 millió forint volt. Ez a mű szinte közismert, hiszen szerepelt a Nemzeti Galéria gyűjteményes kiállításán, és Bernáth Mária 1998-as kötetében is írt a képről.
Rippl-Rónai alkotása tehát nem keltett meglepetést, viszont ha nincs a szenzációs licitháború az Orbán-képért, akkor valószínűleg Mattis Teutsch János művei miatt emlegették volna a leginkább a mostani árverést. Mattis Teutsch munkáiból a Kieselbach Galéria korábban kamarakiállítást is rendezett, az Antik Enteriőrön meg lehetett csodálni az 1884-ben született, eredetileg szobrászattal foglalkozó festő alkotásait. Nem véletlen ezek után, hogy a harmadik legértékesebb tétel lett az árverésen az Érzet című munka, amely hétmillión kezdett és 14 millió forintos leütési árat ért el. Mattis Teutsch másik alkotása, a Kompozíció 9, 1925 Paris hárommillió forintról emelkedett 6,5 millióra, a közepesnél szintén sokkal jobb árat elérve.
A katalógus szerint Tiziano műhelyében készült, Női képmás kutyával című festmény licitje 7,5 millió forintnál kezdődött, s talán valaki azért vette meg 11 millióért, hátha kiderül: mégiscsak a művészettörténet egyik legnagyobb portréfestője (Tiziano) készítette a XVI. század közepére datált, olajjal fára festett képet.
A leütési árak sorrendjében Ligeti Antal képe következik. A késő romantikus magyar tájképfestészet reprezentánsától most Capri látképét árverezték el, meglehetős sikerrel: 4,5-ről 8,5 millióra emelkedett az ár. Meglepetésben nem volt hiány a Kieselbach-árverésen, hiszen a toplistán olyan alkotók is előkelő helyre kerültek, akik régóta megszokott nevek az aukciós tételek között, ám alkotásaik ára inkább a középmezőnyhöz tartozik - miközben szerzőjük művészettörténeti jelentősége kétségbevonhatatlan. Ilyen például báró Mednyánszky László. Az ő műveinek értéknövekedését eddig talán leginkább az akadályozta meg, hogy igen gyakori szereplői az árveréseknek. A művész Naplemente című, 36,5x38,5 centiméteres - tehát viszonylag kis méretű - olajfestménye viszont most rendkívüli áremelkedés nyomán 450 ezer forintról 6,5 millióra ugrott, míg egy másik kisebb képe (Folyóparton), amely szintén 450 ezerről indult, 1,3 millióért lelt gazdára. A „Mednyánszky-boom” azonban ezzel nem ért véget: a Kastélypark 750 ezerről 1,6 millióra ugrott, a Tavasz a tengerparton 600 ezerről 2,6 millióra, a Téli táj pedig 2,5 millióról 5 millióra tornázta fel magát.
Mednyánszkytól származott az Öregúr házisapkában, csibukkal című kép is (amely Czóbel Imrét ábrázolja), ám ez csak 550 ezres árat ért el, 380 ezerről indulva. A báró festményeinek áradatában viszonylag jó áron kelt el a Fák tavasszal című, amely 950 ezerről növelte értékét 1,3 millióra. Végül a nyolcadik Mednyánszky-kép, a Rőzsegyűjtők 650 ezerről 1,7 millióra ugrott, tulajdonképpen átrendezve az eddig a piacon kialakult értékítéletet. Azt persze, hogy a felvidéki családból származó festő művei tartósan a milliós kategóriában maradnak-e, csak a későbbi árverések dönthetik el.
Végül meg kell említenünk még egy 6,5 millió forintért elárverezett képet: Vaszary János Itáliai tengerparton című alkotását. A festmény kikiáltási árán kelt el el, így talán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen például a Mű-Teremnél legutóbb a legdrágábbnak bizonyult egy Vaszary-alkotás 13 millió forintos leütési árral. Általánosságban azonban nem okozott csalódást a Kieselbach-aukció, hiszen a 141 tételből 135 gazdára talált, az összesített leütési ár pedig meghaladta a 263 millió forintot.
A kortárs képek is szépen araszoltak felfelé, a 32 felkínált tétel közül valamennyi elkelt. A legmagasabb árat Etienne Beöthy 800 ezerről 2,6 millióra emelkedő kompozíciója érte el. Váli Dezső, Műterem - Minden rendben című alkotásáért heves licitharc alakult ki, így végül a 250 ezerről induló mű kétmillióért kelt el. Kétmillió fölötti árat ért el az árverés utolsó, 1,2 milliós kikiáltási árát megduplázó Gyarmathy Tihamér-kép, a Fény és viszonylatok is.
Szegő Iván Miklós
