BUX 131452.70 -0,29 %
OTP 40460 -0,86 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Milyen legyen az új médiatörvény?

Az érintettek egy része sürgetőnek tartaná egy új médiatörvény megszületését, de akad, aki úgy véli, hogy a jelen gazdasági körülmények között nem a legfontosabb feladat nekilátni egy új médiaszabályozás megalkotásának - derül ki a Napi körkérdéseire adott válaszokból.

2010. május 25. kedd, 23:00

RTL Klub
Szükség lenne új médiatörvényre, hogy Magyarország meg tudjon felelni az uniós direktívából fakadó kötelezettségeinek, másrészt ennek során a környező országokhoz hasonló működési feltételeket kellene teremteni a piaci szereplők számára - fogalmazott Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese. Az új jogszabályban a tulajdonlási/kereszttulajdonlási korlátok teljes eltörlését szorgalmazza az RTL Klub, aminek következtében Magyarország már nem lenne versenyhátrányban a környező országok körében. A médiapluralizmus megteremtését is szükségesnek tartja a csatorna, de nem annak árán, hogy a jelenleg piacvezető kereskedelmi televíziók hosszú évek szakmai munkája árán kivívott piaci helyzetét, kialakított tevékenységeit egyszerűen egy jogszabályi regulációval elvegyék. Emellett racionális mértékű műsorszolgáltatási díj meghatározását és racionális fizetési ütemezést várnának el a jogszabálytól, ez is Magyarország versenyképességét biztosítaná a környező tagállamokkal szemben. A közszolgálati műsorszolgáltatók kettős szerepének megszüntetése szintén egy elvárandó cél az új jogszabállyal szemben. A közszolgálati televíziónak be kellene töltenie mindazt a közszolgálati küldetést, amelyet Magyarország lakossága általában a televízióktól, illetve közszolgálati médiumoktól elvár. Amennyiben ezen médiumok költségvetése és működési modellje lehetővé tenné a reklámbevételektől való függetlenedést, úgy módjukban állna az egyes nézettség- és nyereségorientált szempontokat háttérbe szorítva olyan kulturális igények kiszolgálására koncentrálni, amelyeknek a kereskedelmi médiumok sose fognak tudni eleget tenni. Az RTL Klub a kereskedelmi televíziókra rótt műsorszerkezeti, gyártásikvóta-kötelezettségek csökkentését is szorgalmazza. A versenyképesség fenntarthatósága szempontjából fontos az uniós szabályozás adta lehetőségek kihasználása, így például a termékelhelyezés lehetővé tétele, vagyis a reklámértékesítés és támogatási szabályok európai szintre hozott szabályozásával megfelelő anyagi feltételek megteremtése a színvonalas médiatevékenység folytatásához. Itt sem indokolja semmi az irányelvhez képest szigorúbb szabályozás kialakítását. Mindezek mellett ésszerű, a cenzúra elemeitől mentes tartalomkontroll és szankcionálási rendszer kialakítása is szükséges lenne, amely nem törekszik a média szereplőinek gazdasági vagy más szempontú ellehetetlenítésére. A tartalomkontroll pedig a piac valamennyi szereplőjét egyaránt és egyforma mértékben érintse, az egyenlő elbírálás elvének szem előtt tartásával. Az internet tartalomszabályozását egy másik, külön jogszabályban kezelné az RTL Klub. Róbert Ákos szerint nem szerencsés a versenyjogi szabályok belekeverése a médiatörvénybe, a versenyfelügyeleti kérdéseket a már működő és nagy gyakorlattal rendelkező erre szakosodott szerv, a GVH hatáskörében kellene tartani.

TV2
A TV2 szükségesnek és évek óta sürgetőnek tartja a változtatást - mondta Fekete Attila, a TV2 terjesztési és üzletfejlesztési osztályvezetője, s a csatorna azt a három változást szeretné megvalósulva látni az új médiatörvényben, amit eddig is hangsúlyozott. A digitalizáció támogatásának reményében azt szeretné a televízió, ha a médiahatóság átláthatóbban működne. Emellett a TV2 szorgalmazza az uniós reklámszabályozás átvételét, vagyis azt, hogy a magyar televíziós reklámgyakorlat igazodjon a liberalizáltabb unióshoz. A TV2 az új médiatörvénytől várja továbbá a kereskedelmi televíziókra vonatkozó kereszttulajdonlási korlát eltörlését, azaz hogy a televíziós társaságok több csatornát is működtethessenek Magyarországon, amit a hatályos médiatörvény nem engedélyez.

MTV
A kilencvenes évek közepe óta teljesen átalakult a médiapiac. A technológiai fejlődés felülírta a médiafogyasztási szokásokat és a médiavállalatokkal szemben támasztott elvárásokat is, ezért abszolút időszerű a törvényi szabályozás korszerűsítése - véli Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke, aki hozzátette, hogy a közmédia súlyosan alulfinanszírozott, ráadásul évről évre a költségvetési törvény határozza meg a lehetőségeit. Miközben a túlélésért küzdenek, a magáncégek folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaikat, hogy megőrizzék a pozíciójukat a digitális környezetben is. Ebből a csapdából olyan szabályozás jelentené a kivezető utat, amely megerősíti, újra versenyképessé teszi a közmédia-vállalatokat. Alapvető társadalmi érdek, hogy egy új törvénnyel az országgyűlés megteremtse a független és kiegyensúlyozott működés feltételeit, illetve garanciáit. A megújuláshoz újra kell gondolni a közmédia feladatrendszerét, ahhoz igazítani az intézményi kereteket és a felügyelet kérdését, és végre ki kellene dolgozni a konkrét feladathoz rendelt, normatív finanszírozási modellt. Az országgyűlésnek kell eldöntenie, milyen szerkezetet akar a jövőben. Jelenleg önálló részvénytársaságok működnek, saját telephelyen, kuratóriumokkal és munkatársi állománnyal. Külön-külön küzdenek a közönség figyelméért, a több platformon való jelenlétért és azért, hogy lépést tartsanak a digitális technológia fejlődésével. A törvényhozóknak kell eldönteniük, hogy milyen jövőt szánnak a közmédiának: külön-külön fejlődő önálló intézményeket vagy az erőforrásokat közösen működtető válallatot tartanak-e jobbnak; nekünk, az intézményeknek legfeljebb szakmai véleményünk lehet. Medveczky úgy gondolja, a közmédiának valóban új lendületet adhatna, ha megszűnnének a szervezeti párhuzamosságok, a közfeladat ellátásában viszont a mainál sokkal szorosabb lenne az együttműködés. Véleménye szerint a gazdasági és szakmai szempontból is alaposan végiggondolt átalakítás tehát indokolt volna, de természetesen vannak ésszerű érvek - és nemzetközi példák - az intézmények önállósága mellett is. Medveczky az elmúlt egy-másfél évben minden létező szakmai fórumon beszélt erről, mert mint mondta, fontosnak tartja, hogy közösen gondolkodjanak a jövőről. Építő vitára szükség van, és arra is, hogy a közmédiumok problémáit alaposan ismerő szakemberek tudása beépüljön az új szabályozásba, hogy egy modern, európai szellemű és minőségű médiatörvény születhessék.

Duna Televízió
Az érintett közmédiumokkal való szakmai konzultáción és közös megegyezésen alapuló új médiatörvény megalkotását mindenképpen fontosnak tartjuk, hiszen a hatályos jogszabály mind felügyeleti, mind pedig finanszírozási szempontból sürgős változtatásra szorul. Ennek oka, hogy erős politikai befolyásoltsága miatt a kuratóriumi irányítási forma hatékonysága jelentősen csökkent, a médiafinanszírozási gyakorlat pedig áttekinthetetlen, hiányos, igazságtalan. Az új törvénynek garantálnia kell a közmédia teljes politikai függetlenségét, normatív finanszírozását és a közmédiumok autonómiáját - fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A közszolgálati feladatok kijelölésekor meg kell határozni az autonóm, önálló szervezeti egységű közmédiumok (Duna Televízió, MTV, MR) alapító okiratában megállapított specifikumait és a missziók végrehajtásának módját. A Duna Televízió szerepe ugyanis eltér az alapvetően a határainkon belül élőkhöz szóló másik két intézményétől, ezért a törvénynek egyértelműen különbséget kell tennie a Magyarország adminisztratív határai között élő állampolgároknak, valamint a világ magyarságának szánt televíziós célok között. Lényeges, hogy a feladatok meghatározása ne zárhassa ki a jó értelemben vett konkurenciaharcot (mert versengés nélkül minden leülne), de szavatolja az egyenlő mércével mérés elvét is. A normatív finanszírozás fontos elemeiként az ésszerű állandó költségek mellett biztosítani kell a feladatokhoz, intézményi specifikumokhoz rendelt büdzsét is, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlesztési költségek fedezetét sem. Az állami irányítási rendszer kialakításánál ugyancsak számolni kell a közszolgálati médiumok speciális céljaival, egymástól sokszor élesen eltérő feladataival. A Duna Televízió esetében felügyeleti szerv lehetne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), jeles tagjaiból összeállhatna az a bizottság, amely például a kultúraközvetítést, a nemzeti identitás őrzését, az anyanyelv ápolását és a kiskorúak védelmének betartását kontrollálja. Tudósbizottság ellenőrizhetné, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelő-e a működés. Ugyancsak az MTA gazdasági szakembereiből álló csoport ellenőrizhetné a gazdálkodást. Az állami felügyeleti rendszer részeként pedig tanácsadói funkciót láthatna el a parlament külügyi bizottsága, a külügyi tárca és minden olyan intézmény, amely a határon túli magyarság kérdéseivel, valamint a nemzeti integrációs kérdésekkel foglalkozik. Ennek a feladatkörnek legfőbb védnöke a mindenkori nemzetpolitikáért (nemzetstratégiáért) felelős legmagasabb rangú politikus vagy politikai fórum lenne.

Magyar Rádió
Such György, a Magyar Rádió elnöke nem látja különösebben sürgetőnek az új médiatörvény megszületését. Nem hinné, hogy a jelenlegi magyar társadalom és gazdaság bajai, illetve a permanensnek tűnő világgazdasági turbulenciák közepette ez benne kellene legyen az első ötven prioritásban. Such, mint mondta, egyébként is azok közé tartozik, akik szerint a hatályos törvény nem olyan rossz, mint amennyire az ellenzői próbálják beállítani. A korszerűtlenségén pedig a jelenlegi módosításával könnyebben és gyorsabban lehetne eredményt elérni, mint egy gyökeresen új törvény megalkotásával. A Magyar Rádió elnöke fontosnak tartja, hogy a közmédia vállalatainál továbbra is különüljenek el a tulajdonosi (közgyűlési) és a menedzsmentjogok. Meggyőződése ugyanis, hogy ekkora vállalatokat kollektív testületek nem tudnak operatívan működtetni. Várhatóan a számos EU-tagállamban működő közszolgálati szerződésre épülő modell sarkalatos pontja lesz az új törvénynek. Ezzel kapcsolatban kifejezetten kívánatosnak tartaná, hogy ne kizárólag a piaci kudarcok (kisebbségi, vallási, kulturális műsorok stb.) orvoslását tartalmazza ez a bizonyos közszolgálati szerződés, mert ellenkező esetben a közmédia csatornái tökéletesen el fognak jelentéktelenedni, illetve Such adófizetőként sem tartja elfogadhatónak azt, hogy a közpénzből működő adók műsorkínálatában kizárólag az értelmiség kulturális preferenciái érvényesüljenek. Ehhez kapcsolódóan kifejezetten kívánatos lenne a közszolgálati szerződésben foglalt elvárások összehangolása a finanszírozással, mert az úgy nem fog menni, hogy a pénz marad annyi, amennyi eddig, közben meg irreális elvárások vannak a programming oldalon.

Diószegi József
Diószegi József

Ez is érdekelhet