Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közigazgatási egyeztetés fázisában tart a földfelszíni digitális műsorszórással kapcsolatos kormány-előterjesztés, amely egyebek között arra is választ ad, hogy miért és milyen szerepe van ennek során az államnak – mondta Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának tagja annak kapcsán, hogy hétfőn a térség földfelszíni digitális műsorszórással foglalkozó szakemberei egy budapesti konferencia keretében ismertették ezzel kapcsolatos problémáikat.
A frekvenciatervezés, illetve a frekvenciák elosztásáról szóló nemzetközi egyeztetés, valamint a jogalkotás terén kaphat szerepet az állam. Annak finanszírozó, direkt vagy indirekt támogató szerepéről azonban már megoszlanak a vélemények – Brüsszel épp most vizsgálódik Németországban és Svédországban ennek kapcsán. Mindenesetre a vizsgálat lezárásáig, 2005-ig az unióban minden ezzel kapcsolatos állami támogatást befagyasztanak. A digitális televíziózással kapcsolatos témafelvetés időszerűségét jelzi továbbá, hogy az ENSZ szakosított szervezete, az ITU – amely általában negyvenévente szánja rá magát ilyen lépésre – 2006 májusában osztja fel véglegesen a digitális műsorszóráshoz szükséges frekvenciákat. Elvileg tehát akár már 2007-től elindulhatna Magyarországon is az újfajta műsorterjesztés, s a tervek szerint 2012. december 31-én ér véget a jelenlegi, analóg műsorszórás. Addig azonban még számtalan problémát kezelni kell, szükség lesz például a médiatörvény módosítására. Az 1996-ban készült jogszabály ugyanis még az analóg televíziózás körülményei között született meg, s bár nem definiálja sem ezt, sem pedig a digitális tévézést, a médiahatóság nem ad engedélyt az ilyen típusú műsorsugárzásra. Más szakemberek ugyanakkor épp a fentiekre hivatkozva nem látják ennek jogi korlátját. A médiatörvény tehát – a médiahatóság szerint – ha digitális televíziózásra nem is ad lehetőséget, jogvitára mindenképpen „alkalmas”, ezért is lenne szükség a törvény módosítására. Rozgonyi Krisztina elmondta, hogy a konferencián részt vevők részben a magyarországihoz hasonló problémákról számoltak be; legelőrébb az osztrákok tartanak mind a koncepció, mind pedig a finanszírozás terén.
