Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi adja a záhonyi térség különleges logisztikai jelentőségét?
- A záhonyi terület funkcióját tekintve egy tengeri kikötőhöz hasonlítható, amennyiben az áru egy adott járművön érkezik, de nem tud ugyanazzal továbbmenni a vasúti nyomtávok különbsége miatt. Ma már a vasúton érkező árunak több mint 50 százaléka megáll és hosszabb-rövidebb időt tölt a térségben, és megkezdődik egy valódi logisztikai tevékenység - a tárolás, csomagolás, áruelosztás és feldolgozás. Korábban kizárólag a MÁV Zrt. foglalkozott az átrakással, ezt ma már csak 50 százalékban végzi a MÁV tulajdonában lévő Záhonyport Zrt, a többit további 13 - jórészt magyar tulajdonú - kis- és középvállalkozás intézi. A 14 cég Záhony Térségi Logisztikai Klaszter néven hozott létre tömörülést - a kisebb társaságok együtt jelennek meg a piacon kínálatukkal, amely így szélesebb kört tud lefedni, mint ha egyenként tennék. Példaként említhető a Michelin nyersanyagfogadó és -elosztó létesítménye, amely az Oroszország felől ömlesztve érkező kormot - a gumigyártás egyik alapanyagát - minden európai gyárába innen szállítja.
- Hogyan alakultak a kormányzati intézkedések a záhonyi projekttel kapcsolatban?
- A kormány 2006-ban jutott el oda, hogy elinduljon egy gazdaságfejlesztési program. A kormányprogram stratégiai célként olyan helyzetet kíván teremteni a térségben érintett 16 településen, hogy ide letelepüljenek és nagy elosztó központot hozzanak létre olyan cégek, amelyek kelet és nyugat között nagy mennyiségű árut szállítanak. Potenciális funkció, hogy a keletről érkező nyersanyagot, félkész termékeket ne pakolják át - megtakarítva az ezzel járó költségeket -, hanem maga a feldolgozóüzem települjön a térségbe. Mindezek érdekében a 16 település összefogott, költségvetési támogatással elkészítették az új, egymáshoz illeszkedő településfejlesztési és szabályozási terveiket. Összesen 1000-1200 hektár olyan terület van, amely ilyen célra igénybe vehető, ám ennek több mint harmada, 410 hektár már elkelt. Becsléseink szerint 3-4 ezer munkahely jöhet létre 2015-ig a térségben.
- Milyen állapotban van jelenleg a záhonyi komplex gazdaságfejlesztési program?
- A program teljes értéke 37,5 milliárd forint, s másfél éves előkészítő munka után 2009 közepétől a megvalósítás szakaszába lépett. Az első programelem egy 160 hektáros új ipari-logisztikai terület létrehozása, a terület teljes külső infrastruktúrával való ellátása. A befektető így készen kapja a területet, azonnal el tudja kezdeni az építkezést. Ez a fejlesztés idén augusztusra készül el, tehát az építkezések már most elindulhatnak. Ez a fejlesztés bruttó 4,4 milliárd forintból valósul meg, 50 százalékos uniós támogatással. A térség széles nyomtávú gerincvonalainak rendbetétele bruttó 20,5 milliárd forintból valósul meg, 100 százalékban az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból, ami 85 százalékban uniós támogatást tartalmaz. Ez nem érinti a nemzetközi vasúti fővonal fejlesztését, csupán a belső közlekedési lehetőségeket, illetve 43 kilométernyi belső vasútvonal teherbírás-növelését. Az első kisebb etap építése megkezdődött, a nagyobb rész közbeszerzési eljárása folyamatban van. A közutaknál kisebb elemek már megépültek, két kisebb utat már átadtunk, a jövő év elején még kettő átadása várható. A településeket elkerülő teherforgalmi utak 2011-ig megépülnek, az útrekonstrukciók összesen 8 milliárd forintból valósulnak meg, ÚMFT-s forrásokból, szintén 100 százalékos EU-támogatással. A kis- és középvállalkozások támogatása nem kormányzati döntés keretén belül, hanem pályázatok útján zajlik. Jelen pillanatban a 2008 óta megvalósult vagy megvalósítás alatt álló pályázatok 5,1 milliárd forint projektértéket jelentenek, 40 százalékos támogatással, de ide tartozik az oktatási-képzési program, illetve a marketingtevékenység is. A stratégia lényege az volt, hogy a logisztikát nem szabad állami pénzből fejleszteni, azt csak támogatni lehet. Ez egy szolgáltatási tevékenység, amit a magántőke megteremt, ha igény mutatkozik rá, így a legfőbb cél az áru tulajdonosának letelepítésére alkalmas feltételek megteremtése.
- Milyen nemzetközi érdeklődők jelentkeztek eddig?
- A 650 millió euró értékű, ukrán nagybefektető által valószínűleg építendő hengermű mellett a - többek között a Balatonringet építő - spanyol Sedesa mintegy 251 hektáros ingatlanfejlesztést indít. Feltehetőleg konténerterminál, esetleg mezőgazdasági termékfeldolgozás lehet a területén. Érdeklődik Záhony iránt a koperi kikötő: a Dél-Koreából hajón Koperbe érkező gépkocsikat ott vonatra rakják, 10 ezer gépkocsinak bérelnek tárolási területet, ahol ugyanabból a raktárból tudják keletre és nyugatra is szállítani a gépkocsikat. Kapcsolatok épülnek a rotterdami és a szaloniki kikötővel, továbbá egy nagy olasz logisztikai cég keleti szállításainak keres támaszpontot Záhonyban.
- Látszik-e a kínai befektetők érdeklődésének erősödése?
- Alapvetően a kínai forgalomra számítunk, egyrészt a transzszibériai vasút miatt, másrészt pedig azért, mert a kínai gazdaság húzódik az ország belseje felé, így ma már átlagosan 40 napot tesz ki az út a termelőhelytől a raktárakig, ebből 36 napot a tengeri szállítás tesz ki. A transzszibériai vasút vonalán 20 nap alatt jut el az áru Európába, a belső kínai vonalon Kazahsztánon keresztül pedig 16 nap alatt. Drágább ugyan tonnára vetítve a vasúti áruszállítás, mint a tengeri, azonban az a holt idő, amit az áru szállítás alatt tölt, gyakorlatilag a felére csökkenhet, hozamnövekedést okozva a termelőnek. Az unió keleti határát oda-vissza átlépő áruforgalom negyede már most Záhonyon keresztül halad. Az első külföldi irodáját Budapesten az első negyedévben megnyitó CIPA (a kínai kereskedelmi minisztérium befektetésösztönzési ügynöksége) vezetőivel egyelőre nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de terveink szerint erre is sor kerül hamarosan. Jelenleg is folynak tárgyalások arról, hogy a kínai termékek budapesti bemutatóközpontjának raktárhátterét a záhonyi térség biztosítsa.
