Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi termelés-, majd marketingorientált gondolkodásmódról a fejlettebb országokban egyre inkább kezdenek áttérni a logisztikaorientált gondolkodásra, amely szerint a piaci verseny talán legdöntőbb tényezője ma már nem a hatékony termelés, és nem a nagyon jó marketing – mivel ezeket már minden fejlettebb cég bevezette és csak nagy innovációval lehet e területeken újat alkotni –, hanem a logisztikai rendszer tökéletesítése – hívják fel a figyelmet szakértők. Egy kutatás során több mint száz, az FMCG-szektorban működő vállalatot kérdeztek meg logisztikai tevékenységükről, s nyolcvanan válaszoltak teljeskörűen a feltett kérdésekre.
Fontos költségtényező
Mivel Magyarországon körülbelül 200 vállalat működik ebben az ágazatban, a minta reprezentatívnak tekinthető, annál is inkább, mivel a nagy cégek kivétel nélkül válaszoltak. A felmérésben a KPMG 14-fajta alágazatot – alkohol-előállítás és -forgalmazás, ásványvíz-, üdítő-előállítás és -forgalmazás, édességgyártás és -forgalmazás, a sós-édes keksz, a mirelit áruk, a tejtermékek a hús, a hal, a péksütemények, a konzervek, az állateledel gyártásával és forgalmazásával, valamint e termékek kizárólagos forgalmazásával foglalkozó vállalatok – vizsgált.
Az analízis során négy tevékenységet különítettek el: a hazai szállítást, a raktározást, a külföldi szállítást és a járulékos logisztikai költségeket, például az áruk megromlása miatt. Az egyes adatok a vállalatok árbevételének százalékában mutatják a logisztikai költségek nagyságát. Az első megfigyelési egység 0,5-ös adata tehát azt jelenti, hogy az alkoholgyártó és -forgalmazó vállalatok árbevételük 0,5 százalékát költik a termékek hazai szállítására. Az egész szektort figyelembe véve a logisztikai költségek együttesen 11,5 százalékát adták az árbevételnek, ami azt jelenti, hogy a logisztika igen fontos költségtényező a szektorban, ellentétben például az acéliparral, amelyben csupán 4,5 százalék ez az arány. A tevékenységeket külön vizsgálva, de a szektort még mindig egységesként kezelve az eredmény a következő volt: a hazai szállítási költségek az árbevétel 1,87 százalékát, a raktározási a 2,6 százalékát, a külföldi szállítási a 4,22 százalékát, míg a járulékos költségek a 2,76 százalékát tették ki. E tevékenységek tehát nagy arányban vannak jelen a szektor költségtényezői között, különös tekintettel a külföldi szállítási költségekre.
És mekkora a járulékos költség?
Egy, ezeket az adatokat továbbgondoló elemzés szerint összefüggés van a termékek külső szállítási és raktározási költségei között, mégpedig valószínűleg a logisztikai költségek anyagtulajdonságoktól való függése miatt. Azaz megéri az egyes cégeknek az azonos anyagtulajdonságú termékek szállításán kívül esetleg a raktározását is más vállalatra bízni – például egy logisztikai szolgáltatóra. Ez elterjedt gyakorlat a fejlettebb gazdaságokban, amelyekben széles körű logisztikai szolgáltatást kínálnak erre szakosodott társaságok, ugyanakkor igyekeznek úgy szervezni ügyfélkörüket, hogy ugyanolyan fizikai tulajdonsággal rendelkező terméket kezeljenek. A különböző FMCG-termékcsoportok ugyanakkor nem csupán anyagi tulajdonságaik alapján csoportosíthatók, sok cég például nagyon széles termékskálát gyárt és meg tudja oldani a hatékony költségvezetést logisztikai szempontból is. A járulékos költségeket azonban nehéz értelmezni egyértelműen, mivel például az adminisztrációs tevékenységet és a bolti lopást nehéz egy költségfajtába sűríteni. Érdekes eredmény viszont, hogy a logisztikailag költséges anyagtulajdonságokkal rendelkező termékek szállítása relatíve lényegesen olcsóbb a külföldi szállításoknál.
Van még mit kutatni
A logisztikai ráfordítások között különben sok úgynevezett trade-off költségpár található, ami azt jelenti, hogy sok az olyan költségtényező, amelyet csak úgy lehet csökkenteni, hogy közben egy másik megnő. Ilyen például a készletek rendelésének a költsége és a raktározási költség. Ha ugyanis például az alacsony raktározási költség a cél, akkor kis tételeket kell rendelni nagy gyakorisággal, hiszen ekkor kevés termék lesz raktáron egy-egy adott pillanatban. Ez viszont azt vonja maga után, hogy sűrűn kell tételeket rendelni, vagyis nőni fog a rendelési költség. Egy újabb, csak a költséganalízisre koncentráló felmérés és a többváltozós módszerek eszköze tehát még sok mindenben segítheti a vállalati döntéshozókat logisztikai dilemmáik megoldásában – vélik a szakemberek.
