Még mindig nem tudatosult eléggé a logisztika fontossága az agráriumban – véli Mondovics János, az Agrárlogisztikai Klub titkára, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnökségi tagja. Holott ez a terület, amellett hogy gyors és hatékony kapcsolatot képes teremteni a gazdasági szereplők között, stratégiai szereppel bír az agrárium teljesítménybővülésében is.
2004 decemberében az Agrárlogisztikai Klub 120–150 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amelytől Magyarország eleshet az elégtelen agrárlogisztika miatt. Egyes vélemények szerint a közvetett költségeket az egész ágazatot tekintve ez az összeg a többszörösére rúghat, és ez a hátrány veszélyezteti a magyar agrártermékek versenyképességét többek közt az uniós piacokon. A 2003-ban létrejött szakmai szervezet idén márciusi adatai szerint mintegy 1,5 millió tonnányi raktárkapacitás hiányzik az intervenciós termény tárolására szolgáló rendszerből. Ha ez az állam terhe, az nem feltétlenül jelent hátrányt – vélik a szakemberek, hiszen a becslések szerinti 40 milliárd forintos beruházási költség a jelenlegi tárolási díjak mellett öt-hat év alatt megtérülne. Jelentős raktárfejlesztés folyik a gabonaágazatban – tudtuk meg Makay Györgytől, a Gabonaszövetség főtitkárától. A Gabonaszövetség felmérése szerint csak az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatásával 166 helyen összesen 37,3 milliárd forint értékű beruházással kell számolni, amelyek azonban logisztikailag átgondolatlanul folynak – véli az elnök. Mivel a pályázatoknak nem volt semmiféle logisztikai feltétele, épül majd gabonatároló Szeghalmon, Ibrányban, Monokon, Balatonszabadiban, Pácsonyban, Kemenesmagasiban, de Mosonszolnokon is – derül ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról. Az „intervenciós bizniszre” sokan – nemcsak mezőgazdasági vállalkozók – rástartoltak, de én úgy vélem, sokan csalódnak majd, mivel hozzá nem értéssel, logisztikai átgondolatlansággal nem lehet gabonatárolót üzemeltetni – mondta a NAPI Gazdaságnak Makay.
Többek között a hús- és egyéb üzemek gabonaraktárrá alakítása is tájékozatlanságra vall. El kellene érni, hogy zömében a már tárolóval rendelkező cégek bővítsék kapacitásaikat, hiszen ők már bizonyították rátermettségüket, ráadásul minél nagyobb az üzem, annál kisebb a fajlagos költség.
A logisztikai költségek az összköltségnek 20, de akár 40 százalékát is elérhetik, ezért volna elengedhetetlen ezen a területen az átgondolt politika. Az egyelőre hiányos raktárkapacitás mellett kívánnivalót hagy maga után a rendelkezésre álló szállító- és informatikai rendszer is. A nagy kiszolgáló rendszerek sem méretükben, sem elhelyezkedésükben, sem operációs képességükben nem illeszkednek az adott helyzethez, rövid és középtávú tervezésről pedig alig hallani – jelentette ki Mondovics. Sürgető feladat az állami szerepvállalás fokozása, az egységes országstratégia kialakítása, illetve a folyamatos és pontos információáramlás megteremtése.
Korábban Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón azt mondta: a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások logisztikai helyzetén elsősorban a termelői-értékesítői szervezetekbe integrálódás segíthet. A következő nemzeti fejlesztési terv második számú, kiemelt területként kívánja kezelni a logisztikát, de komplexen, nem kifejezetten az agrárlogisztikára koncentrálva; az állam mindezen túl segítségképpen elsősorban fórumot akar biztosítani a logisztikai szolgáltatások szereplőinek és a mezőgazdasági termelőknek.
Ha tavaly nem csatlakoztunk volna az EU-hoz, a gabonapiacunk összeomlik – véli Makay, visszatekintve az elmúlt hónapok eseményeire. A szakember szerint felkészületlenek voltunk a tárolásra, az állam nem bérelt raktárakat. Az intervenció komoly biztonsági tényező a gazdáknak, de hátrányokkal is jár – tette hozzá a Gabonaszövetség elnöke. Az EU piacán az árak nem igazodnak a nemzetközi viszonyokhoz, és ez a struktúra nem tesz lehetővé komoly forgalmat a szabadpiacon, nem ösztönzi a kivitelt. Az intervenciós rendszert annak idején a tengerrel rendelkező országok számára találták ki, ezért ez a szabályozás az újonnan csatlakozottak többsége számára a segítség mellett újabb gondokat is generál.
Willin-Tóth Kornélia