Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyes tudósok szerint természetes tehetség nem létezik, aki tehát erre akarná alapozni meggazdagodási projektjét, az rossz úton jár. A kiemelkedő teljesítmény titka ezzel szemben a folyamatosan, megszállottan végzett munka egy bizonyos fajtája, nevezetesen a készségfejlesztést szolgáló, napi sok órában, a hét minden napján végzett gyakorlás. Ez az alapja annak, hogy valaki miért lesz sokkal jobb, sikeresebb valamely szakterületen, mint kollégái.
A Fortune magazin által idézett szakértők egyik példája Warren Buffet, a világ egyik legsikeresebb befektetője, aki azt állítja magáról, hogy gyermekkorától kezdve a tőkefelhalmozáson forgott az agya, ezért lett ő a világelső ezen a téren. Ezzel szemben a tudósok szerint arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy Buffet legendásan fegyelmezett munkamániás, aki órákat tölt lehetséges befektetési célpontok pénzügyi adatainak böngészésével.
Az elméletet vitató kutatók legfőbb érve az, hogy például két azonosan keményen készülő atléta közül a jobb adottságokkal rendelkező fog nyerni a versenyen. Csakhogy erre is válaszuk a güzüteória védelmezőinek, nevezetesen az, hogy itt inkább az a kérdés: miért nem lesz minden kétméteres fiúból élkosárlabdás, illetve hogyan lehet nemzetközi sakknagymester sok 90-es IQ-val rendelkező személy. Válaszuk egyértelmű: úgy, hogy a güzülésre való hajlandóság a döntő, az ehhez társuló fizikai szellemi adottságok legfeljebb habot jelentenek a döntően a megszállott gyakorlásból fakadó jó teljesítmény tortáján.
