Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Áttörést hozhat a globális pénzügyi reformban az a megállapodás, amelyet a jegybanki és felügyeleti vezetők alkotta bázeli bankfelügyeleti bizottság fogadott el tavaly decemberben. A mind a 27 tag által aláírt egyezmény az első azok sorában, amelyeket a makroprudenciális szabályozás érdekében szorgalmaztak a különféle válságkezelő tanácskozásokon - emelték ki a kommentárok -, a teljes egészében 2019-től életbe lépő új banki előíráscsomag, a Basel III. keretében. A megállapodás értelmében ha egy ország illetékes szabályozó szerve az adott gazdaság túlhevülésére utaló jeleket lát a hitelállomány/GDP-arány alapján, akkor kötelezheti az ottani bankokat a minimális saját tőke/kockázatokkal súlyozott eszközállomány arány (Tier 1) megemelésére. Az emelés maximális mértéke 2,5 százalékpont - a Basel III. tavaly elfogadott előírásaihoz képest, vagyis a 2015-től megkövetelt hét százalék emelkedhet 9,5-re -, és azoknak a külföldi bankoknak is meg kell tenniük, amelyek tevékenységük legalább 20 százalékát az érintett országban végzik, tőlük azonban csak 0,5 százalékos pluszt várnak el. (Ennek értelmében tehát ha például a britek a Tier 1 követelmény növeléséről döntenek - illusztrálta a döntést a Financial Times -, akkor az ott működő amerikai bankok is kötelesek ezt megtenni ottani érdekeltségeiknél.) Ha a buborékveszély elmúlik, akkor a szabályozó testület csökkentheti vagy visszavonhatja az emelésre vonatkozó előírást, az így keletkező extratőkét a bankok például a veszteségeik mérséklésére használhatják fel.
Az egyelőre nem világos, mely szervezetek lesznek jogosultak megállapítani a túlhevülés veszélyét - vélhetőleg ez az egyes országok szabályozási megoldásaitól függ majd -, mint ahogy azzal kapcsolatban is vannak kételyek, hogy a veszély elmúltával tényleg csökkentik-e a megemelt előírást. Az első szakértői vélemények így is inkább dicsérték a megállapodást, mindenekelőtt azért, mert a mostaninál szorosabb együttműködést teremt a globális piaci szereplők között - igaz, többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a tőkekövetelmény növelésével drágulhatnak a hitelek.
