Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokáig úgy festett, hogy a BP Plc akár rá is mehet az USA történetének legnagyobb olajkatasztrófájára, vagyis a Mexikói-öbölbeli Deepwater Horizon fúrótorony április 20-i felrobbanására - mára azonban akár válságkezelési tantörténetként is megáll a sztori. A brit olajmulti persze nem mondhatja el magáról, hogy sértetlenül megúszta a 11 életet követelő robbanást, amelynek nyomán 4,9 millió hordó nyersolaj került a tengerbe és a partra három hónap alatt, míg 3,5 milliárd dolláros költséggel el nem zárták az 1500 méter mélyen megsérült csövet. A válság vezéráldozattal is járt, a BP-papírok árfolyama még 27 százalékkal alacsonyabb a katasztrófa előttinél - ám a júniusi mélypontnál már 63 százalékkal magasabb a mára kialakult, 44 dollár fölötti szint.
A szennyezés eltakarításának költségei, a büntetések, a szakértői díjak, a kártérítések összege ugyanis együttesen várhatóan meghaladják a BP által jelzett 40 milliárd dollárt - áll az AP elemzésében -, de messze nem érik el a nyári 200 milliárdos Wall Street-i becsléseket. A végső összeg attól függ, mekkora kártérítést akaszt a cég nyakába az USA kormánya a környezetvédelmi törvény megsértése miatt - ez egyes feltételektől függően 5,4-21,1 milliárd dollár között lehet. A BP-nek szerencséje volt, mert a környezeti kár végül kisebb lett a vártnál - ebbe időjárási tényezők is besegítettek -, de a cégvezetés is keményen dolgozott: felfüggesztették az osztalékfizetést, eladtak számos érdekeltséget, októberben kötvényt is ki tudtak bocsátani. Most már akármi lesz is, az nem befolyásolja a BP hosszú távú működőképességét - állítja a Citigroup elemzője, emlékeztetve arra, hogy az Exxont se tette tönkre az 1989-es olajkatasztrófa, sőt: sokéves bázison jobbak az eredményei bárki másnál.
