Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákia tíz sörgyártója tavaly 4,217 millió hektoliter sört állított elő, közel 500 ezer hektoliterrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ágazat 2003-ban még több mint 250 millió korona nyereséget könyvelt el, tavaly azonban az együttes veszteség meghaladta a 300 millió koronát. Ezen az sem segített, hogy az export az egy évvel korábbi 133 ezer hektoliterről tavaly 184 ezerre emelkedett. Jelenleg gyakorlatilag egyik szlovák sörgyár sem termel nyereséget – állapította meg Imrich Alaxa a szlovák sör- és malátagyártók szövetségének alelnöke. A 2002-ben még 4,850 millió hektoliter sört termelő ágazatban 2003 augusztusában következett be a fordulat, amikor a kormány átlagosan 67 százalékkal emelte a sörre kivetett jövedéki adót.
Bár Szlovákiában az Európai Unión belül még mindig meglehetősen olcsó a sör, a termékre rakódó adóterhek EU-mércével mérve is a legmagasabbak közé tartoznak. A mindig összehasonlítási alapnak számító Csehországban a 10 fokos sör hektoliterenkénti adója 300 korona, a 12-es 360 korona, ezzel szemben Szlovákiában 2003. augusztus 1-től a 10-es sör jövedéki adója hektoliterenként 500, a 12-esé pedig 600 korona. A fogyasztás visszaesését valamennyi sörgyár megérezte. Az ógyallai Aranyfácán sörgyárat is birtokló, piacvezető holland Heineken például tavaly bezárta nyitrai sörfőzdéjét, a legnagyobb szlovák kézben lévő sörgyártó, a nagytapolcsányi Topvar pedig egyetlen év leforgása alatt 15 százalékkal csökkentette termelését, amely pedig 1994 óta töretlenül növekedett. Az adóemelés óta három sörgyárat kellett bezárni – Nyitrán, Turócszentmártonban és Nagyszombatban –, továbbá két malátagyárat.
A szövetség vezetői úgy látják, hosszabb távon legfeljebb három cég maradhat talpon: a Heineken, a SAB, amely a nagysárosi Saris sörgyár tulajdonosa, valamint a Topvar. A sör megszűnik népi ital lenni – állapította meg keserűen a Topvar egyik vezetője.
