Szlovákiában a hét elején lépett hatályba az üzlethálózatok - elsősorban a hiper- és szupermarketek - működéséről szóló törvény, amelynek értelmében az üzletláncoknak tilos visszaélniük gazdasági erejükkel. A törvénnyel meg akarják gátolni a hazai gyártók „zsarolását”, a különféle illegális illetékek kipréselését. Az üzletláncok egyebek között nem kérhetnek pénzt vagy árengedményt a szállítóktól vagy a gyártóktól azért, hogy termékeik a megfelelő polcokra kerülhessenek. Az üzletláncoknak maximum 45 nap alatt ki kell egyenlíteniük a beszállítóikkal szembeni tartozásaikat.
A törvényt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat támogatta leginkább, a kereskedők viszont ellenzik, mivel szerintük a gyártó és az értékesítő közötti partnerkapcsolatot nem lehet paragrafusokkal szabályozni - derül ki a SITA hírügynökség jelentéséből. Maga Robert Nemcsics gazdasági miniszter is ellenzi a jogszabályt, mivel úgy látja, hogy a gazdasági verseny már eddig is szabályozva volt Szlovákiában. A törvény betartását mindazonáltal éppen a gazdasági tárcának kell felügyelnie, amely szabálysértés esetén 1 milliótól 10 millió koronáig terjedő bírságot szabhat ki (1 euró=41,365 korona). Az üzlethálózatok működtetőinek legkésőbb novemberig kell összhangba hozniuk a jogszabállyal a partnereikkel kötött szerződéseiket.
Polcpénz szedését eddig egyetlen európai állam sem tiltotta, és Magyarországon sem idegen a kiskereskedelemtől ez az intézmény. A polcpénz az új kereskedelmi formák megjelenésével került a köztudatba: a kereskedők pénzt kérnek a gyártóktól azért, hogy a termékeiket jobb pozícióba hozzák az üzleten belül, mivel a pultok alsó része kevésbé értékes terület. Fizetni egyébként nem csak a polcokon elnyerhető helyekért kell, illetve lehet. Az utóbbi időben a kereskedők és gyártók közötti feszültséget a polcpénz tucatnyi új formájának - például belistázási ár, listán tartási ár, másodlagos megjelentetési ár - elszaporodása gerjesztette.
A gyártók, sőt a kisebb kereskedelmi láncok is egy ideje mindent átfogó, jól előkészített kereskedelmi törvényt szeretnének, amelynek alapján rendezni lehetne a gyártó és a kereskedő között felmerülő problémákat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium idén februárban nagy lendülettel vetette bele magát egy új kereskedelmi törvény kidolgozásába, ám a lendület azóta alábbhagyott és a munka azóta is a törvény koncepciójának kidolgozásánál tart. Így aligha várható, hogy a tervezet még idén a parlament elé kerüljön, holott a tárca az év elején ígéretet tett erre.
