A hitelezők nyomásának engedve eladásra kínálja 12 fő érdekeltségét a tavaly december óta csődvédelem alatt álló Enron. A vállalat májusban még azt közölte, hogy e vagyonelemeket megtartva új társaságként kívánja folytatni tevékenységét, de előbb árverésre bocsátja azokat, megállapítandó piaci értéküket. A terv az volt, hogy a hitelezők választhatnak: vagy elfogadják a beérkező ajánlatokat, vagy tulajdonrészt szereznek a megújult Enronban. A The Wall Street Journal információi szerint azonban a hitelezők ma már elutasítják az utóbbi megoldást, s ehelyett a vagyonelemek eladását szorgalmazzák, hogy így hozzájussanak követeléseik egy részéhez.
Az érdekeltségek közt megtalálható a Portland General Electric áramszolgáltató, egy kanadai papírgyár, egy Sao Pauló-i áramszolgáltató, valamint több csővezeték és erőmű. Az aukciót irányító Blackstone Group egyetért azzal az elemzői vélekedéssel, hogy az értékesítést nehéz időszakban próbálják meg, mivel az Enron riválisai, a potenciális vevők maguk is likviditási gondokkal küszködnek. Ugyanakkor elárulták, hogy ennek ellenére számos érdeklődő jelentkezett, köztük amerikai és külföldi közüzemi vállalatok, pénzügyi befektetők, sőt kockázatitőke-társaságok is, amelyek pedig nemigen foglalkoznak az energiaiparral.
Az Enronnal kapcsolatban jelentette a Bloomberg, hogy a houstoni szövetségi bíróságon peren kívüli megállapodás született egy a vállalat befektetőit, alkalmazottait és néhány hitelezőjét tömörítő felperesi csoport és az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég USA-n kívüli hálózatát magában foglaló Andersen Worldwide SC között egy 60 millió dolláros kártérítésről. Mint ismert, az Andersen könyvvizsgálói közreműködtek abban, hogy az Enron el tudja titkolni veszteségét, majd a társaságra vonatkozó iratokat is megsemmisítettek. Az Andersen Worldwide a részvényeseknek és az alkalmazottaknak 40 millió, a hitelezőknek 20 millió dollárt fizet. A peren kívüli egyezségben nem vesz részt az Arthur Andersen LLP, a cég amerikai részlege. A mostani kártérítési megállapodás az első az Enron csődje óta, ám az összeg csak töredéke annak 29 milliárd dollárnak, amelyre a vállalat részvényesei és volt alkalmazottai teszik az őket ért kárt.
(NAPI)
Papp Zoltán