Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A két legnagyobb pénzintézet, a UBS és a Credit Suisse (CS) a svájci bankok összesített mérlegfőösszegének közel kétharmadával rendelkezik, de a két bank eszközeinek és személyi állományának nagyobb része az országon kívül található. Ez a nemzetközi orientáció e bankok sikerének kulcsa volt, ám egyben érzékennyé tette őket a külső megrázkódtatásokra - állapította meg tegnap közzétett hivatalos jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az eszközök árában bekövetkező hirtelen változás, az értékpapír-kereskedelem és -kibocsátás, valamint a fúziós és akvizíciós aktivitás visszaesése komoly kockázatot jelenthet a svájci nagybankokra és ezen keresztül az ország egész bankrendszerére. Mindez már tavaly láthatóvá vált, amikor a pénzpiacok és általában a globális gazdaság gyengélkedése nyomán a két bank nyeresége látványosan visszaesett. A CS nettó nyeresége tavaly 73 százalékkal, a UBS-é 36 százalékkal csökkent - írja a Reuters.
Az IMF jelentése sürgeti, hogy erősítsék meg a bankfelügyeleti rendszert és az ellenőrzést az esetleges gyenge pontok kimutatása érdekében. Növelni kell a svájci bankfelügyeleti szerv, a szövetségi bankbizottság szerepét, nagyobb lehetőséget adva arra, hogy az szankciókkal éljen. A bizottság más országok bankfelügyeleti szerveitől eltérően jelenleg nem jogosult pénzbírság kivetésére.
A Valutaalap szerint a további konszolidáció növelné a svájci bankrendszer hatékonyságát. A kisebb bankok eddig is nyomás alatt álltak, hogy összeolvadjanak más pénzintézetekkel és ez a nyomás továbbra is fennáll. A svájci kormány üdvözölte a jelentést, hozzátéve: már egy ideje arra készül, hogy nem kötelező erejű ajánlásokat tegyen közzé. Kaspar Villiger pénzügyminiszter, aki egyben a soros államfői posztot is ellátja, ugyanakkor sajtóértekezletén fontosnak tartotta leszögezni, hogy a svájci pénzpiaci szabályozórendszer rendkívül korszerű és megfelel a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak.
G. T.
