A nyugat-európai bankok a német Commerzbank elemzése szerint tavaly 55 százalékkal, 11,6 milliárd dollárra növelték rossz kintlevőségeikre képzett tartalékaikat, amelyeket idén további 21 százalékkal kénytelenek tovább emelni. A tartalékképzés növekedése a legérzékenyebben az olasz bankokat érinti - állítja a Bank of America elemzése -, különösen a Banca di Romát, amelynek tőkearányos megtérülési mutatója (RoA) 4 százalék körül van, ami az ország pénzintézeteire átlagosan jellemző érték fele. Az argentin fizetésképtelenség, a vállalati csődök emelkedése és az egyesült államokbeli Enron energiakereskedő cég összeomlása mindazonáltal Spanyolországtól Hollandiáig érezteti hatását.
A legnagyobb mérlegfőösszegű európai pénzintézet, a Deutsche Bank német vetélytársaival, a HypoVereinsbankkal (HVB), a Dresdner Bankkal és a Commerzbankkal együtt összesen 3,8 milliárd euró tartalékot képzett a tavalyi első háromnegyed év végén, ami 73 százalékos emelkedést jelent éves összehasonlításban. Ebben főszerepet játszott, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságában tavaly 16 százalékkal, 32 400-ra emelkedett azoknak a cégeknek a száma, amelyek a felvett hiteleket nem tudták visszafizetni. A vezető holland pénzügyi csoport, az ABN Amro Holding 75 százalékkal, 828 millió euróra volt kénytelen növelni a tartalékolásra fordított összeget.
Az argentin peso leértékelése miatt legérzékenyebben érintett spanyol bankok közül a Banco Santander Central Hispanónak (BSCH) és a Banco Bilbao Vizcaya Argentariának (BBVA) - az ország első és második legnagyobb pénzintézetének - elemzői becslések szerint együtt mintegy 3 milliárd dollárt kell elkülöníteniük, mert a Buenos Aires-i lépés nyomán dollárhiteleik nagy részét pesóra kénytelenek átváltani.
A decemberben fizetésképtelenné vált Enron összeomlásán pedig az európai bankok - mindenekelőtt a svájci Credit Suisse Gruop, a holland ING, a francia Credit Lyonnais, a Credit Agricole, a brit Abbey National és az olasz IntesaBci - összesen 2 milliárd dollárt veszíthetnek.
B. P. A.
Bana Péter