Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Enron vasárnap este csődvédelmet kért a New York-i csődbíróságon maga és 14 leányvállalata számára az amerikai csődtörvény 11. cikkelye alapján. A kérelemben megjelölt vagyon értéke 49 milliárd dollár, ezzel ez a legnagyobb csőd az USA történetében. A legalább 17 milliárdos adósságot felhalmozó cég a folyamodvány szerint a hitelezőkkel szembeni védettséget arra kívánja felhasználni, hogy erősítse pénzügyi helyzetét. A csődvédelem alatt álló cég a 11. cikkely értelmében addig folytathatja tevékenységét, amíg a hitelezők kidolgozzák a vállalat átalakításának tervét. Az Enron kérelme nem terjed ki - egyebek mellett - gázvezetékeket birtokló leányvállala-tára és a Portland General áramszolgáltatóra; ez utóbbit 1,1 milliárd dollár adósságával együtt eladta a Northwest Natural Gas Co. cégnek.
Az Enron egyúttal 10 milliárd dollár összegű kártérítési keresetet nyújtott be a Dynegy ellen, amiért az a múlt szerdán visszalépett a 9 milliárd dolláros fúziós megállapodástól. Erre azért nem volt joga az Enron szerint, mert a megállapodásban lemondott arról, hogy a kéthetes átvilágítási periódus alatt visszalépjen. A vállalat egyúttal kérte a bíróságot, akadályozza meg, hogy a Dynegy opcióját érvényesítve megvegye tőle a Northern Natural Gas Pipeline gázvezetéket. A Dynegy a megállapodás aláírásakor 1,5 milliárd dollárt fizetett az Enronnak, amivel egyben jogot szerzett arra, hogy birtokba vegye a
16 500 mérföld hosszúságú gázvezetéket (az Enron összesen 30 ezer mérföldnyi vezetéket birtokol). A Dynegy tegnap ellenkeresetet nyújtott be.
A tavaly 100 milliárd dollár árbevétel mellett 1 milliárd dollár nyereséget elérő Enron helyzete október közepén rendült meg, amikor bejelentette, hogy veszteséges volt a harmadik negyedévben és egymilliárd dollárral csökkenti jegyzett tőkéjét bizonyos mérlegen kívüli ügyletek miatt. A részvényárfolyam ezután süllyedni kezdett, ami tovább gyorsult, miután a Dynegy november 28-án elállt a fúziótól. A cég piaci kapitalizációja a tavaly év végi 80 milliárd dollárról múlt péntekig 220 millió dollárra apadt. (Az Enron európai leányvállalata már a múlt héten csődvédelmet kért.) A csődvédelem bejelentésével egy időben a cég közölte, hogy új hitelekről kezdett tárgyalni a bankokkal annak érdekében, hogy folytathassa tevékenységét, emellett jelentős létszámcsökkentést hajt végre. Az Enron dél-koreai vegyesvállalatának egyik illetékese szerint az amerikai cég tárgyalást kezdett a belga Tractebellel a részvények 50 százalékának eladásáról.
Az Enron az energiapiac domináns szereplője volt, egyebek között gáz- és áramkontraktusokkal kereskedett és az energiapiacokkal kapcsolatos származékos ügyleteket bonyolított le. Az idő múltával azonban - írta a The Economist - már csak pénzügyi termékekkel, egyebek között származékos hitelügyletekkel kereskedett. Bukása inkább hasonlít a Long-Term Capital Management (LTCM) fedezeti alap csődjéhez, mint a kaliforniai PG&E áramszolgáltatóéhoz: valószínűleg nagy veszteségeket szenvedett el a származékos ügyleteken. A problémát talán az okozta, hogy az a fedezeti stratégia, amely jól működött a piacok erősödése közepette, nem működik olyankor, amikor esnek az árak, különösen, ha az adott cég nettó vételi (long) pozícióban van, mint az Enron. A cég összetett pénzügyi ügyleteinek felgöngyölítése várhatóan hónapokat vesz igénybe, és csak ezután lehet majd felmérni, milyen következményekkel jár a bukása a vele kapcsolatban álló vállalatokra, melyek közt áramkereskedők, közműszolgáltatók, bankok, biztosítók vannak. A bankrészvények árfolyama már a csődveszély hírére esett, a bejelentés nyomán pedig világszerte jelentősen süllyedt.
G. T.
