Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tovább romolhat a kelet-közép-európai országok gazdasági pozíciója, sőt, láncreakció is indulhat, melynek nyomán további kormánybukásokra lehet számítani - áll a Political Capital Institute régiós kockázati elemzésében.
Izlandot leszámítva eddig csak közép- és kelet-európai kormányok buktak bele a válságba, ez pedig érezhetően felerősíti a régióval szembeni általános bizalmatlanságot. A kelet-közép-európai régióban szorosan együtt jár a gazdasági és a politikai válság, így egyes elemzők már teljesen leírják a térség egészét.
Fontos megjegyezni azonban, hogy ezekben az országokban a vezetés már korábban is problémákkal küszködött, így nemcsak a válság destabilizálta a belpolitikát. Lettországban alig fél éve cseréltek miniszterelnököt, Csehországban az ötödik bizalmatlansági indítvány volt sikeres, Magyarországon a kormány és a kormányfő népszerűsége negatív rekordokat döntött. Így a bukás nem magyarázható csak a válság hatásával, az inkább egyfajta katalizátorként szolgált.
A régió legtöbb országa azonban kényszerpályán mozog, így a kormányváltás nem jelenthet gyökeres gazdaságpolitikai váltást - jegyzi meg a Political Capital.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Kelet-Közép-Európa több kormányzata esetében további destabilizációval kell számolni, ám ennek pozitív hozadéka is lehet: a kormányváltások nyomán ugyanis stabilabb parlamenti háttérrel és/vagy társadalmi támogatottsággal rendelkező, működőképesebb kormányok jöhetnek létre, melyek hatékonyabb intézkedéseket hozhatnak a válság kezelésére.
Az elemzés megállapítja azt is, hogy a gazdasági válság jól láthatóan elmérgesíti az etnikai konfliktusokat, s jelentősen növeli a radikális mozgalmak támogatottságát.
A kormányok számára sokszor az egyik legfőbb lehetőség a népszerűségvesztés elkerülésére, ha a politikai konfliktusokat más szintre terelik, felerősítve a kulturális-etnikai törésvonalakat. Erre a régióban jó példa Szlovákia: Robert Fico a magyarellenességet középpontba állító szimbolikus vitákból rendre megerősödve kerül ki, de Silvio Berlusconi népszerűségét is nagyban megnövelte a bevándorlók (romák) elleni határozott fellépés.
A válság mérsékelten bár, de felerősíti az unióellenes hangulatot a régió országaiban - a júniusi EP-választás megerősítheti a szélsőséges pártokat, és destabilizálhatja a kormányzatokat nemcsak a régióban, de Európa egészében is.
