Az, hogy Gyurcsány Ferenc magas rangú kitüntetést adományozna Horn Gyulának, tekinthető a szocialista törzsszavazói tábor felé küldött üzenetként, az MSZP-szimpatizánsok egy részében ugyanis a volt külügyminiszter és miniszterelnök ma is jelentős népszerűségnek örvend - mondta az ügy kapcsán Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Hasonló véleményt fogalmazott meg Szomszéd Orsolya, a Vison Consulting szakértője, aki szerint Horn Gyula tekintélye még mindig jelentős az MSZP-n belül, s bár konkrét befolyása a politikai folyamatokra nincs, véleménye, szava fontos a szocialisták számára. Hozzátette: a kitüntetés lehetősége már Horn 70. születésnapján felmerült, így nem meglepő, hogy a szocialisták öt évre rá ismét képviselik azon véleményüket, hogy a veterán politikusnak elismerés jár.
A köztársasági elnök lépésével, jelesül, hogy a nyilvánosság előtt aggályosnak minősítette Horn elismerését, következetes maradt eddigi elveihez: tavaly március 15-én ugyanis nem gratulált Fekete Jánosnak a kitüntetéséhez, aki az előző rendszerben Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese volt. Fekete mellett Sólyom akkor szintén aggályosnak találta Marjai József, korábbi miniszterelnök-helyettes kitüntetését - ezek, illetve a mostani lépés is arról szól, hogy az előző rendszerben aktív szerepet játszó magas pozíciót betöltő embereknek címzett elismerésekkel az elnök szűkmarkúan bánna (Horn esetében a köztársasági elnök éppen a szocialista politikus 1956-os szerepvállalására hivatkozik.) További összecsengés, hogy tavaly a Kossuth-díjjal kitüntetett, a Sólyom László által korábban, a Duna-kör tagjaként bírált Bős-Nagymaros vízlépcső tervezője, Mosonyi Emil kitüntetését is ellenezte az államfő, most pedig annak a Horn Gyulának az elismerését tagadná meg, akit a zöld szervezetek sokat bíráltak amiatt, hogy kormányfőként nem tudta megnyugtatóan rendezni a vízlépcső ügyét - vélekedett Krekó Péter.
Egzakt módon, törvények alapján egyébként nehéz dönteni és minősíteni az ügyet, hiszen felfogásbeli különbségről van szó - hangsúlyozta Szomszéd Orsolya. Míg az MSZP szerint Horn rendszerváltás utáni tevékenységét kell értékelni, addig az ellentábor szerint a múltnak is szerepe van, ami alapján éppenséggel nem jár az elismerés.
Sólyom László mostani lépése abból a szempontból is illeszkedik eddigi magatartásához: autonóm szereplőként kíván megjelenni a politikai mezőben, és szimbolikus megnyilvánulásokkal alakítja politikai karakterét, melynek fontos eleme a rendszerváltás utáni intézményrendszer megszilárdításában játszott szerepe, illetve a "zöld" elkötelezettség - emelte ki Krekó Péter, hozzátéve, ugyanakkor jelen lépéssel a köztársasági elnök azt is kockáztatja, hogy a népszerűsége csökken, ahogy történt a tavalyi "nemkézfogásos" eset után is.
Akkor egyébként Sólyom László a lehető legjobb megoldást választotta azzal, hogy alkotmányértelmezést kért - folytatta Szomszéd Orsolya. Az elnök ezúttal is adekvátan döntött a kényes helyzetben, hiszen végleges álláspontját még nem alakította ki, s az ügyet az Alkotmánybírósághoz utalva a testület határozatára vár. Az államfőnek már csak azért is körültekintően kell eljárnia - véli Vison Consulting elemzője - mert Horn Gyula állami kitüntetése biztosan megosztaná a közvéleményt.
Ha az Alkotmánybíróság Sólyomnak ad igazat, vagyis vétójogot biztosítanak kitüntetések esetében az államfőnek, akkor az egy precedensértékű, a jövőbeni lépéseket meghatározó döntéssé válhat, ez pedig tágíthatja a köztársasági elnök politikai szerepét. Ellenkező esetben viszont Sólyom tekintélye mérséklődhet, amit tetézhet az is, ha a pártok esetleg nem támogatják Szabó Máté ombudsmanjelöltet az ősszel esedékes választáson.
Horn Gyula kitüntetése kapcsán kialakult konfliktus egyértelműen befolyásolhatja az MSZP és Sólyom László köztársasági elnök amúgy sem problémamentes viszonyát, a mostani Horn-ügy miatt pedig kérdéses, hogy az MSZP-s képviselők a jelölt mellé állnak-e - állapította meg Political Capital szakértője, hozzáfűzve, az ombudsmanjelölt megválasztása amúgy a Fidesz oldalán is kétséges, miután a napokban téma volt a jobboldali sajtóban, hogy a Szabó Máté egyes írásaiban populista, egyes esetekben a szélsőséges politikai megoldásokat bátorító pártként tüntette fel a nagyobbik ellenzéki pártot.
