Követeléskezelés

A csődtörvény nem segíti a cégek túlélését

A csődeljárás hiánya miatt rengeteg magyarországi vállalkozás kerülhet végzetes helyzetbe, mivel nem marad számukra menekülőút - mondta a Napi konferenciáján Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság gazdasági bírója.

A csődtörvény nem segíti a cégek túlélését

A csődeljárás hiánya miatt rengeteg magyarországi vállalkozás kerülhet végzetes helyzetbe, mivel nem marad számukra menekülőút - mondta a Napi konferenciáján Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság gazdasági bírója.

Segítsék a reorganizációt!

Az idei első három negyedévben 10 százalékkal nőtt a Magyarországon felszámolt cégek száma az előző év hasonló időszakához képest - mondta el Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a felszámolás alatt lévő cégek általában vagyontalanok, vagyis ez azt jelenti, hogy 90 százalékuknál még a költségek fedezetére sincs vagyoni fedezet. Az állam az elmúlt esztendőben 470 millió forintot fizetett ki egyszerűsített felszámolási eljárások után a felszámolóknak, ez az összeg az idén eddig elérte az 509 millió forintot. Összességében a cégek kiürítéséből a magyar államot évi 1500-2000 milliárd forint kár érheti - vélekedett Somogyi. A szakember szerint örömteli, hogy a felszámolók által régen várt díjemelés végre megtörténik, így a felszámolási regisztrációs díjak maximuma a korábbi kétszeresére, 200 ezer forintra emelkedik. Komoly gondként említette ugyanakkor Somogyi Ferenc, hogy a csődtörvényen kívül más jogszabályok sem segítik a valódi reorganizációt. Szerinte például ha a felszámolás alatt lévő cégek kaphatnának munkahelymegtartó támogatást a bérgarancia-alap módosítása révén, sokkal komolyabb esély nyílna arra, hogy a cégek az átmeneti időszakban is fenntarthassák a termelést és így sokkal jobban értékesíthetőek legyenek a felszámolás során - ma azonban a törvény kizárja a támogatás nyújtását a felszámolási eljárás során.

Mindenhol veszélyes lehet csak egy lábon állni

A gazdasági válság kapcsán a legkockázatosabb a helyzete azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek csak egy vevőjük van, még akkor is, ha ez a vevő elvben biztos lábakon áll - vélekedik Szentirmay Péter, a Credit Risk Solutions alkuszcég ügyvezető igazgatója. A kitettség ugyanis olyan szintet érhet el, hogy maga a vevő él vissza ezzel és a mostani helyzetben még tovább nyújtja a fizetési határidőket, illetve a fizetés halasztásának egyéb praktikáival is él. E tekintetben komoly segítséget jelenthet, ha a cég faktoráltatja követeléseit, hiszen akkor már a partner is meggondolja, hogy visszaél-e a vevő bizalmával, ha a faktorcég adott esetben több beszállítót is képvisel - hívta fel a figyelmet Molnár Tamás. Szentirmay szerint ugyanakkor e tekintetben érdemes odafigyelni, hiszen a hazai faktoringpiacon számos olyan vállalkozás van, amely - akárcsak a szállító - lényegében egyetlen vevőtől függ, ami hasonló kockázatokat hordoz (és felveti a vevő és a faktorcég közötti összefonódás kérdését is). A magyar faktoringpiacon az új szerződések nagyobb hányada már vissztehermentes faktoring, amely esetben a faktoringvállalkozás semmilyen módon nem követeli vissza a kifizetett összeget a rendben teljesítő szállítótól. A faktorcégek az elmúlt években egyre nagyobb tételekben kötöttek hitelbiztosítást az általuk faktorált állományra - a hitelbiztosítók ugyanakkor ennek feltételeként kikötötték a vissztehermentes szolgáltatást. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján - és a számottevően emelkedő kárhányad miatt - a hitelbiztosítók nemrégiben a korábbi szerződések átdolgozását kezdeményezték. Amire korábban nyugodtan rábólintottak, ma már nem tartható, azaz a hitelbiztosítók ma már nem igazán szeretnék tisztán portfólióalapon vállalni a kockázatokat. Komoly díjemelések, sőt szerződésfelmondások várhatóak - ami végső soron a faktoringpiac konszolidációját vetíti előre. Ma van olyan faktoringvállalkozás, amely négy cég ügyeit intézi, ez aligha lehet hosszú távon életképes és biztonságos megoldás - hangzott el.