Követeléskezelés

Gyors lépésre ösztönző számok

Az év második felére várják a követeléskezelő cégek, hogy jelentős romlás következik be a társaságok fizetőképességében. Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője szerint az elmúlt hetekben elindult csődhullám és a finanszírozási nehézségek következtében az év második felében romlás lesz tapasztalható. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor az tapasztalható, hogy a behajtási folyamatok sikeressége - legalábbis egyelőre - nem romlik a rövidebb határidők terén, ám a "korosabb ügyeknél" ez azért már jellemző. A szakember szerint ez jól bizonyítja, hogy a jelenlegi válságos helyzetben is meg lehet őrizni egy cég fizetőképességét, ha nem vár sokat a behajtás elindításával. Az Intrum számai szerint a válság nyomán kismértékben utolérhető a vállalati kockázatkezelés erősödése is: szerintük ennek tudható be, hogy a számla kiállítási dátuma és fizetési határideje közötti idők ha kismértékben is, de csökkentek. Egy kissé más oldalról világítja meg ugyanakkor a kérdést a Direktinfo Kft. ügyvezetője: szerinte ugyanis a pár évvel ezelőtti 8-15 napos átutalási határidőket teljesen kiszorítják a 30-120 napos fizetési határidejű számlák. Ágazattól függően a tényleges késedelem még ezeken a határidőkön felül is 40-60 nap. A piacon túltelítettség van, a cégek piacot venni és megtartani csak az átutalásos lehetőségek lazításával tudnak, sokszor eleve veszélyes üzleti konstrukciókat alkotva. A Coface-nél még ennél is ijesztőbb adatokról számoltak be. A beszedési nehézségek Csatlós Csilla szerint nem a fiatal követeléseknél jelentkeznek, sokkal inkább a 60-90 napon túli követelésállományok kezelésében romlanak az esélyek. A megtérülési mutató ugyan sok tényezőtől függ ebben az időszakban, ám a tapasztalatok szerint - ha nincs átütemezve a tartozás részletfizetéssel, haladékkal - a 90 napot meghaladó tartozások esetében az esély akár 50 százalék alá is csökkenhet. A romláshoz nagyban "hozzásegít", hogy ide már bekerülnek azok az ügyek is, ahol felszámolási eljárást indítottak - a Direktinfo kimutatásai szerint ezekben az esetekben 2008-ban mindössze 11 százalékos befolyási eredményt értek el. A gazdasági válság, a cégek romló finanszírozási és vállalkozási környezete miatt a társaságoknak jelentősen változtatni/finomítani kell a követeléskezelési standardokon. A Coface szakértői szerint minél gyorsabban lépni kell a behajtás irányába, legkésőbb a lejáratot követő 30. naptól. Az Intrum Justitia vezetője szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap a vevőállomány hatékony kezelése, ezért a követeléskezelő cégek komplex szolgáltatáscsomagokat állítottak össze, hiszen általánosan elmondható, hogy annak lesz sikere, aki a legtöbbet tudja kötelezettjéről (időben értesül a felszámolás elindulásáról) és a leggyorsabban cselekszik (megbízást ad követeléskezelő cégnek behajtásra).

Megnőtt a faktoring szerepe

- Az elmúlt hónapokban arról hallhattunk, hogy a bankok számottevően szigorították hitelezésüket. Hogy érinti ez a faktoringszolgáltatást? - Sokan nem tudják, de a faktoring több különböző szolgáltatást jelent együttesen: egyrészt finanszírozás, mivel ügyfelünk vevőállományát előfinanszírozzuk, azaz előre kifizetjük vevői követelésüket. De ezen túl partnerünk helyett vagy mellett vevőköveteléseit kezeljük is, azaz nyilvántartjuk, behajtjuk és biztosítjuk. A faktoring a fentiekből következően mind az ügyfél, mind a bank számára viszonylag alacsony kockázatú, jól kontrollálható finanszírozási mód. Egyértelműen látható, hogy a folyószámlahitelhez, illetve más rövid lejáratú hitelekhez képest felértékelődött ennek a szolgáltatásnak a szerepe, mivel könnyebb faktoringfinanszírozáshoz jutni, mint hitelhez. A faktorálás előnye az is, hogy lényegesen gyorsabban elérhető, mert amennyiben ügyfelünknek jó vevőköre van, úgy - még idén is - akár egy-két hét alatt finanszírozáshoz juthat kiegészítő jogi biztosítékok nélkül. - Mennyiben szerencsés az a helyzet a finanszírozási források tekintetében, hogy az MKB-nál a faktoringszolgáltatást nem leánycég, hanem a bankon belül külön terület végzi? - Az ügyfél számára inkább annak van jelentősége, hogy számlavezető bankja rendelkezik-e faktoringszolgáltatással vagy sem. Az MKB Bankban a hitel, a lízing és faktoring egyszerre, egy helyen érhető el. Ennek megfelelően bármelyik vállalati központban jelentkezik az ügyfél, legyen az vidéken vagy Budapesten, mindenképp az igényei alapján tesz a bank javaslatot arra, hogy hitel, lízing, esetleg faktoring a megfelelő eszköz finanszírozási igényének kezelésére. - Az elmúlt évben bevezetett komplex szolgáltatásuk a jelenlegi helyzetben felértékelődik. Hol tartanak, hányan vették igénybe a hitelbiztosítással kombinált terméket? - Az elmúlt évben - ahogy azt előre feltételeztük - új ügyfeleink kétharmada már nem a hagyományos faktoringot, hanem a hitelbiztosítással kombinált faktoringszolgáltatást kívánta igénybe venni, amely a finanszírozáson és nyilvántartáson túl komplex követelésbehajtást és biztosítást is tartalmaz. Ez év első negyedévében is e tendencia folytatódását érzékeljük. Egy felmérés szerint a vállalatok többsége a létszámgazdálkodáson túli megoldásokkal még mindig nem készült fel a gazdasági válság lehetséges következményeire. Pedig a korábbi gazdasági krízisek megmutatták, hogy ilyen esetben egyértelműen és jelentősen nőhet a vevői nemfizetések kockázata, illetve a fizetési határidő. Ennek megfelelően úgy érezzük, hogy a válságra adott logikus válasz lenne ügyfeleinknél, ha még a jelenleginél is nagyobb mértékben vennék igénybe egyrészt a faktorálást (ami likviditási biztonságot nyújt számukra a vevők esetleges késve fizetése esetén), másrészt a vevőbiztosítást (ami véd a vevői csődök ellen). - A cashflow-hiány az önkormányzatoknál is égető probléma. A velük kapcsolatban álló vállalkozásoknak milyen lehetőségeket tudnak kínálni? - Az MKB Bank faktoringüzletága döntően az önkormányzatok és azok intézményei - köztük az egészségügyi intézmények - beszállítóival áll kapcsolatban, amelyek felé az intézményeknek teljesíteniük kell. Eddigi tapasztalatunk szerint ez a szektor az MKB Bank faktoringüzletága szempontjából jó ügyfélkörnek számít, hiszen - ha nem is határidőben - mindenképp várható az önkormányzatok, egészségügyi intézmények fizetése. Az azonban tény, hogy a fizetési határidők, illetve ahhoz képest is a fizetési csúszások növekszenek. Ezért minden ilyen esetben azt ajánljuk a beszállítóknak, hogy keressék meg az MKB Bank faktoringüzletágát, hiszen a sokszor 200 nap feletti fizetési határidők esetén is garantálni tudjuk, hogy azonnal, a számlabefogadással egyidejűleg a pénzükhöz juthatnak és az MKB Banknak kell megvárnia az önkormányzat vagy egészségügyi intézmény tényleges fizetését. Ilyen ügyleteknél visszkereset nélkül is vállaljuk a követelések megvásárlását, ahol a követelések lehetnek élők, de akár már lejártak is. Az elmúlt évben az önkormányzatokkal, egészségügyi intézményekkel szembeni követelésállományunk jelentősen nőtt. A cikk az MKB Bank támogatásával készült.

Drágább, de keresik

A banki vállalati hitelezés befékeződésével párhuzamosan tavaly októberben a korábbi két-háromszorosára nőtt a lejelentett késedelmes fizetések nagysága és azóta ezen a magas szinten stabilizálódott a magyar vállalati körben, ami a gazdasági környezet számottevő romlását mutatja - mondta lapunknak Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. Ennek nyomán nem lehet meglepő, hogy a piacvezető Euler-Hermes hitelbiztosító igazgatósági tagja, Zárda Olivér arról adott számot, hogy a kárkifizetések mértékének növekedése idén januárban drasztikussá vált. 2009 első negyedévében az előző év negyedévi adatával összevetve több mint 200 százalékkal nőttek a hitelbiztosítói kárkifizetések. (A károk a számlák kifizetése után 4-6 hónappal jelentkeznek.) Ehhez hasonlóan fogalmazott Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója is: a társaság addig sem túl rózsás kárhányada 2008-ban kevésbé nőtt, de az igazi problémákat és a károk növekedését ők is 2009-re várják. A hazai hitelbiztosítók szerint ekképp a hitelbiztosítási tárgyalások nem az árról szólnak, sokkal inkább a biztosító által adott limitekről, amelyek szintén jelentősen kisebbek lettek - a hitelbiztosítók tájékoztatása szerint általános iparági tilalmat egyetlen szegmensben sem alkalmaznak, de például az építőiparban és a faktoring területén a korábbinál jóval kisebbek a limitek. Vanek Balázs szerint minden szerződésüket hozzá kell igazítani a jelenlegi körülményekhez, középtávon az ügyfélnek is érdeke a stabil biztosítási háttér, így a biztosított nyitva szállítások megléte. Az Atradius 2006 és 2008 között szinte teljes mértékben megtisztította portfólióját azon szerződésektől, amelyek esetében nem volt lehetőség a biztosított és a biztosító számára is kölcsönösen előnyös együttműködésre. A szerződések átdolgozása, esetenkénti felmondása napirenden volt és van a jelenlegi helyzetben az Euler-Hermesnél is és minden bizonnyal így tesznek az erről nyilatkozni nem kívánó harmadik piaci szereplőnél, Coface-nél is. A válság másik hatása, hogy számottevően nőtt a hitelbiztosítások iránti érdeklődés. Mint ahogy Zárda Olivér ironikusan fogalmaz: "...eddig többnyire csak minket érdekelt a téma, most már azonban az ügyfeleink is érdeklődnek". A szakemberek szerint ugyanakkor az elmúlt öt hónapban megszaporodó érdeklődésekből az a tapasztalat szűrhető le, hogy a szolgáltatást igénybe venni kívánó cégek bonitása, vevőportfóliója sokkal rosszabb, mint korábban. "Néha úgy érezzük, hogy az égő házra kérnek biztosítást" - fogalmazott Dercze Zoltán.

Még időben szeretnék kiszűrni a csalókat

Az adóhatóság tavaly kezdte el az újonnan alakult cégek speciális vizsgálatát: az ellenőrzési irányelvek szerint a jogelőd nélkül alakult társaságok legalább húsz százalékát kell a működés első évében górcső alá vennie a hatóságnak. A vállalkozásokat speciális szűrővel választják ki, tipikusan gyanúsak például azok a cégtulajdonosok, akiket már ismer a hatóság, mert adott esetben több társaságot vittek már csődbe vagy indult ellenük felszámolási eljárás. A hatóság szerint ennek a vizsgálati típusnak az a lényege, hogy a notórius csalókat lehetőség szerint már akkor kiszűrjék a rendszerből, mielőtt komolyabb kárt okoznak. A vizsgálatok elég gyorsan lezajlanak - hiszen nem kell sok mindent ellenőrizni. A legelemibb dolog, hogy a cég egyáltalán megtalálható-e a székhelyén - az ellenőrzési tapasztalatok szerint ez nem is annyira egyértelmű dolog, de legalább a fiktív cégeket így viszonylag könnyen ki lehet szűrni. Az előzetes vizsgálat során kockázati tényezőt jelent múltbeli és jelenbeli ügy egyaránt. Tipikusan múltbeli kockázat a tulajdonosok rovott múltja, jelenbeli pedig az adatszolgáltatási, bevallási határidők elmulasztása lehet. Azok a társaságok, amelyeknél kisebb hiányosságokat találnak a revizorok, bizonyos fokig kockázatosak lesznek, vagyis a jövőben automatikusan figyelni fogják őket - ha kiderül, hogy a hiányosságok csak az induló vállalkozás gyermekbetegségei voltak, akkor a piros felkiáltójel természetesen lekerül a társaság neve mellől. A múlt év első kilenc hónapjának adatai szerint a vizsgált cégek 14 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Fokozottan figyeli a hatóság azon cégeket, amelyeknél az ellenőrzés azt mutatja, hogy nincsenek meg a működésükhöz szükséges feltételek. Míg az előző csoportba tartozó társaságoknál még nem lehet gyanítani, mi a hiányosság valódi oka, itt már sejteni lehet a szándékos mulasztást. A vizsgált társaságok 17 százalékát tette ki ez a kör tavaly az első háromnegyed évben. A bizonyíthatóan fiktív cégeket az APEH megakadályozza abban, hogy bármilyen gazdasági cselekményt elkövessenek: végső esetben felfüggesztik, majd törlik a cég adószámát. Tavaly az első kilenc hónapban összesen 564 adószámot függesztettek fel emiatt a revizorok, a lehetséges cégek száma ennél nagyobb, 619 volt, ám még nem ért véget a bizonyítási procedúra.