Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A csődtörvény napirenden lévő módosítását meglehetősen ambivalens álláspontok kísérik - derült ki a Napi Gazdaság és a Napi Online III. magyar követeléskezelés-konferenciáján. A magyar csődtörvény 80 szakaszból áll, a német hasonló jogszabály 339 szakaszt ér. Ennek következtében a bírói gyakorlat sokkal nagyobb szereppel bír a vitás kérdések megítélésében, mint más országokban - a joggyakorló a gyakorlatra bízott sok esetet. A bíróságok eljárásrendje ugyanakkor az elmúlt években számottevően eltért egymástól a csődökkel kapcsolatban - az öt ítélőtábla eltérő módon közelíti meg a kérdéseket - mondta el Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, aki szerint a Legfelsőbb Bíróságnak volna szerepe, hogy egységesítse az ítélkezési gyakorlatot.
A kollégiumvezető szerint a jogalkotó eddig 60 jogszabállyal módosította az életben lévő csődtörvényt, ebből a mostani változtatás lesz az ötödik alapos változtatás. A mostani módosítással sem lett azonban egységes a szabályozás, a felszámolásra ekképp továbbra is más szabályozók, sőt meghatározások vonatkoznak, aminek nyomán komoly a félelem, hogy újabb értelmezési zavarok lépnek fel. Juhász László szerint ideje lett volna egy tényleges új kodifikációnak nekifogni - amire egyébként volt is szándék, ám a válság felülírta az eredeti terveket és így született a mostani jogszabály.
A törvény igyekszik megszüntetni azt a lehetőséget, hogy az adós a felszámolás elbírálásáig felélje a vagyont. A jogszabály ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a hitelezők ne gátolhassák a sikeres reorganizációt. Az adóst védő ideiglenes moratórium egy nap alatt életbe lép. A csődvédelmet kérő céghez a felszámolók jegyzékéből vagyonfelügyelőt jelölnek ki, aki jóval nagyobb jogosítványokkal bír majd, mint a korábbiakban. A fő feladata az lesz, hogy az adós cégvezetéssel próbáljon együttműködni egy érdemi reorganizáció megvalósításában - ismertette a jogszabály részleteit Turcsán Katalin, az IRM főosztályvezető-helyettese. A jogalkotó képviselője szerint a törvény igyekszik biztosítani, hogy az adós kiérdemelje a csődvédelmet - az ideiglenes csődmoratóriumot a bíróság 8 napon belül bírálja majd el. A csődvédelem időtartama 80 (módosító indítvány alapján 90) nap lesz - az első hitelezői gyűlést 45 napon belül össze kell hívni. A tárgyalások eredményeként - a hitelezői osztályok egyetértésével - 180 napra, sőt bizonyos esetekben egy évre is meghosszabbítható a csődmoratórium.
A korábbi törvényi eljárással kapcsolatban a kollégiumvezető komoly gondként jelölte meg, hogy olyan magas egyetértési arányhoz (a lejárt követelések 50, a nem lejárt követelések 25 százalékához) kötötte a moratórium megadását, amely szint esetében a hitelezők már a csőd bejelentése nélkül is ki tudják adni a moratóriumot. Az új rendszerben egyezség úgy köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Az egyezségkötés egyszerűbb lesz, mert az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányosan számított többség már elegendő a szabályszerű egyezséghez.
