A NAPI Gazdaság cikke.
Az elmúlt néhány hónapban a hazai internetszolgáltatók jelentősen bővítették a maximális hozzáférés mértékét. Ezt azonban a felhasználók tapasztalatai szerint sokszor nem teljesítik, gyakoribb, hogy a szerződésben meghatároznak egy minimális hozzáférési sebességet és a rendelkezésre állás arányát. Sok esetben az eredmény: csalódott és frusztrált fogyasztó – írja az Infinit hírlevelében ismertetett elemzés szerzője, Kollányi Bence, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója.
Ráadásul a magyarországi internetkapcsolatok átlagos sávszélessége jelentősen elmarad az európai átlagtól: az IDC piackutató és a Cisco tavalyi közös felmérése szerint a magyarországi átlag 780 kbps, míg az európai 3,5 Mbps. A Deloitte 2007-re vonatkozó előrejelzése úgy értékeli a helyzetet, hogy a hazai sávszélesség növelésének problémái egybeesnek a nemzetközi hálózat megbízhatóságának drasztikus zuhanásával, a jelenlegi rendszerek ugyanis nem tudják kiszolgálni a megnövekedett igényeket.
A felvázolt jelenségek – a sávszélesség lassú bővülése, a szolgáltatás megbízhatóságának csökkenése – technológiai és társadalmi hatásokat is kiváltanak. Vélhetően az internet-hozzáférés egyenlőtlensége az oka annak, hogy egyes szolgáltatások – például a video on demand – elterjedése is lelassul, illetve nem alakul ki valódi verseny, mivel a szolgáltatók saját hálózatukra korlátozzák a szolgáltatás elérhetőségét. A sávszélesség minőségében mutatkozó különbségek új digitális megosztottságot hoznak létre az internetfelhasználók között. Az egyes multimédiás tartalmak intenzív sávszélességigénye miatt a lassabb vagy megbízhatatlan hozzáféréssel rendelkezők, valamint az új alkalmazásokat zökkenőmentesen használók közötti különbség hangsúlyosabbá válik. A helyzet leírására adódik a korábbi keskeny sáv-széles sáv felosztás, ugyanakkor a határok jól láthatóan jelentősen eltolódtak.
Mindez több veszélyt is magában hordoz – figyelmeztet az elemzés szerzője. Magyarország az internet-hozzáférések minősége terén lemaradhat az európai átlagtól, a szélessávú hozzáférések viszonylag magas arányából eredő lehetőségeket pedig nem tudjuk kihasználni.
Tavaly a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kimutatásai szerint a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok közül az internetszolgáltatásokkal kapcsolatban érkezett a legtöbb kifogás. A hivatal vizsgálata szerint az internetezők közel fele (42 százaléka) jelzett szolgáltatójának valamilyen panaszt. Összehasonlításul: ez az arány a vezetékes telefonszolgáltatás esetén 28 százalék, a kábeltévénél 15 százalék, míg a mobiltelefonoknál mindössze 3 százalék.
