A magyar adat 100 lakosra vetítve 6,7-es rátát jelent, szemben az OECD 22,4-es átlagával. (A KSH legfrissebb adatai már 7,7-es mutatóról szólnak, alapvetően az internet-előfizetések terjedésének köszönhetően, de kismértékben a népességfogyás is javítja a statisztikát.) A legnagyobb, 69 százalékos internetes penetrációt Portugáliában mérték, de a jelentés felhívja a figyelmet, hogy az ibériai ország esetében feltehetően a tényadat felülbecsléséről van szó. Magyarországnál alacsonyabb adatról csupán Görögország, Mexikó, Lengyelország, Szlovákia és Törökország esetében számolt be a statiszitika.
A legnagyobb piac az Egyesült Államok, csaknem 100 millió előfizetővel, a tavalyi májusi bővítés előtti Európai Unió 15 tagországa pedig 92 millió internetezővel büszkélkedhetett. Japánban 33 millióan lógtak a neten, Koreában pedig 12 millióan.
Az előfizetői szám legdinamikusabb növekedését Csehországban, Koreában, Luxemburgban és Izlandon jegyezték fel. A vezetékes kapcsolatok 68 százaléka még 2003 végén is betárcsázós elérést jelentett, de ez jelentős mérséklődés az 1999-es 96 százalékhoz képest.
