A magyar online-világ továbbfejlődésének fő problémája a hozzáférés drága előfizetési díja és a magyar telefontarifák - véli Nemes Dániel, a Telnet Rt. elnök-vezérigazgatója. Emellett komoly belépési korlátnak tartja a számítógép árát is. Szerinte hiba volt, hogy Magyarország nem csatlakozott a szingapúri egyezményhez, amelynek keretében eltörölhették volna a gépek behozatalára kivetett vámot és áfát, ami a költségvetés szempontjából elhanyagolható kiesés, az elterjedtségre viszont jótékonyan hatott volna. A felhasználók száma szerinte azért sem nő nagyobb mértékben, mert az idősebbek nehezen ültethetők a gép elé, egyrészt kisebb rugalmasságuk, másrészt technikai és angoltudásuk hiánya miatt. Nemes szerint a bankoknál biztató az online ügyintézés bevezetése, és jó lenne, ha létezne olyan portál, ahol valamennyi állampolgári intéznivalót néhány kattintással le lehetne tudni. (A kormányzati portál egyelőre nem alkalmas ilyen feladatok ellátására.)
Végvári Orsolya, a mostanáig ingyenes hozzáférési lehetőséget kínáló, felszámolás alatt álló kiwwi.hu-t üzemeltető kft. ügyvezetője a drága szörfözést és a hardver nem elégséges elterjedtségét jelölte meg fő gátként. Szerinte az ingyenes hozzáférést biztosító vállalkozásokból többet is elbírna a piac Magyarországon, de a telefondíj-megosztás mértéke nem kedvez nekik. (E szerint a hozzáférés-szolgáltatók csúcsidőben 30, csúcsidőn kívül 10 százalékot kapnak a telefondíjból.) A tartalomszolgáltatókat illetően is limitált a kínálat, szerinte még nagyobb választékra lenne szükség.
A távközlési tarifák csökkenése a világhálójárók érdekeit szolgálná - véli László Péter, az ingyenes hozzáférést továbbra is kínáló Freestart.hu Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a penetrációnak jelentős lökést adhat az ingyenes elérés, a díjmegosztás azonban szerinte sem szolgálja az ilyen szolgáltatók érdekeit. Legtöbben még mindig azért nem szörföznek a weben, mert nincs otthoni elérésük - mondta. A vállalatok átlagosan háromévente cserélik le gépparkjukat, a lecserélt gépeket kellene szerinte kedvezményesen eljuttatni a lakossághoz, hiszen az egyéni felhasználásra még tökéletesen alkalmasak. Úgy véli, Magyarországon az emberek nem zárkóznak el alapvetően az új dolgok elől. Az elektronikus kereskedelem jövőjét azonban László kérdésesnek tartja: ennek nagy gátja, hogy a kiszállítás és az előlegfizetés problémája még nem megoldott, de ez - mint mondta - nem csak Magyarországon igaz. Ha ez megoldódna, a magyar webkultúra ugrásszerű fejlődésnek indulna - tette hozzá. A bankok már dolgoznak a biztonságos elektronikus fizetési tranzakciók megoldásán - például egy alszámla beiktatásával, amelyen csak kisebb összeg található -, de nincs könnyű dolguk, mert túl jók a hackerek - mondta László.
Kóka János, a Webigen Rt. új vezérigazgatója a web magyarországi elterjedtségét biztatónak látja, de elsősorban a vállalati szegmensben. Szerinte a cégek új közműként kezdik alkalmazni a világhálót, a külső-belső kapcsolattartás eszközeként tartják számon, saját böngészőfelületet alakítanak ki. A magánszektorban beszámolója szerint lineáris növekedés figyelhető meg, robbanásszerű bővülésről nem lehet beszélni. A magánszemélyek hozzáférése elsősorban a munkahelyi elérhetőség miatt terjed, a fiatalok esetében pedig a Sulinet program segíti a világháló megismerését és használatát. Magyarország mindemellett nem közelíti meg a skandináv országok 50 százalékos penetrációját. Nagy jövőt lát azonban a mobil-adatkommunikációban. Meglátása szerint a felhasználók inkább a web kapcsolattartó szerepét használják ki, semmint szórakoztató oldalát. Lökést elsősorban az adhatna a piacnak - fejtette ki -, ha a közalkalmazottaknak ingyenes elérhetőséget biztosítanának, illetve különféle adókedvezményeket vezetnének be a magáncélú számítógép-beszerzésre. Bár szerinte a magyar nyelvű tartalom fejlődésében lépett a legnagyobbat az ország, további bővülést ő is kívánatosnak tart. A vezérigazgató kisebb jelentőségűnek, de szintén fontosnak tartaná, ha a világháló a szabályozások területén is kiemelt szerepet kapna. Ennek lehetne eleme - vázolta -, ha az elektronikus úton beküldött adóbevallás esetén 1 százalék kedvezményt kapna az illető. Így a feldolgozás is olcsóbbá válhatna - érvelt.
A kormányzati szándék alapvetően kedvez a háló fejlődésének, ezt támasztja alá az informatikai kormánybiztos kinevezése vagy az e-kereskedelmi törvény - véli Both Vilmos, az Econet.hu Rt. vezérigazgatója. A közalkalmazottak hozzáférését segítő program vagy az önkormányzatok honlapkészítését, fejlesztését támogató pályázatok előremozdítják a világháló elterjedését. Szerinte a tartalomfejlesztére kellene koncentrálni, de szükség lenne a jó tartalom gyűjtésére, rendezésére is. Sokaknak veheti el a kedvét, hogy csak keresőprogrammal találhatják meg az érdeklődési körüknek megfelelő oldalakat, jelenleg nincs jobb navigációs rendszer. Ő is letette voksát egy teljes körű, közszolgálati szerepet betöltő portál mellett. Szerinte a telefondíj-megosztásról szóló kormányrendelet kedvez a szereplőknek, de az ingyenesen szolgáltatást nyújtókat hátrányosan érinti; az ilyen cégek Both szerint sehol a világon nem képesek hosszabb távon fennmaradni vagy fenntartani ingyenességüket.
A szörfözés nem olcsó passzió, de a távközlési és online-szolgáltatóktól nem lehet elvárni, hogy veszteséggel vagy támogatással működjenek - véli Nagy Csaba, az Internetszolgáltatók Tanácsának elnökségi tagja. A web magyarországi fejlődésében fontos az állam feladata: szerinte kiegyenlítő szerepet kell hogy betöltsön. Nem tartja megoldásnak az ingyenes elérés biztosítását, de jónak tartaná, ha valamilyen módon támogatnák a fiatalokat, amire jó példaként a Sulinet programot említette. A startup cégek tőzsdei túlértékeltsége két éve megszűnt, ezt azóta tartó mélyrepülési hullám követte. Nagy szerint van még olyan társadalmi réteg, amely elzárkózik a webtől, pedig anyagi lehetőségei adottak lennének. A középkorúak már kevésbé nyitottak az újdonságokra: az ő érdeklődésük felkeltésében segíthetne a háló népszerűsítése. A hasonlóságok miatt érdemes a mobilpiacot megvizsgálni, amely szerinte akkor élt át robbanásszerű növekedést, amikor a mobiltelefont már nem tartották sznobériának.
Mlinkovics Ildikó
