BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csődveszélybe kerülhetnek a kockázati tőketársaságok is

Az internetgazdaság válsága elérte a .com vállalkozások legfőbb finanszírozóiként számon tartott kockázati tőketársaságokat is: egy részük belehalhat társaságai életben tartásába. Új cégekbe már nemigen fektetnek be. Tízéves átlagban a kockázati tőkebefektetések alig teljesítettek jobban, mint a nyilvános befektetési alapok.

2001. szeptember 26. szerda, 15:33

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Csődhelyzet fenyegeti a kockázati tőketársaságokat, miután - látva az alapok által finanszírozott technológiai szektor visszaesését - befektetőik egyre szűkmarkúbbak - véli a Financial Timesban Chris Nawn, a Palo Altó-i Technology Crossover Ventures elemzője. Sok ilyen vállalkozást érhet ugyanaz a sors, mint az általa pénzelt internetes cégeket, azaz megbukhat. A 3000 egyesült államokbeli kockázati alap egy része hamarosan kifut a pénzéből, s végül 6-10 számottevő cég marad a piacon - véli Nawn, aki szerint azonban a számítástechnika iránt nem enyhül az érdeklődés, ami hosszú távon visszahozhatja a befektetőket.
A következő 12 hónapban 80 milliárd dollárral esik vissza a befektetésre rendelkezésre álló tőke, miközben csak az optikai iparágnak 20-40 milliárdra lenne szüksége a továbbfejlődéshez - teszi hozzá Tae Hea Hahm, a Palo Altó-i Storm Ventures munkatársa. A kockázati tőkealapok befektetései az idei második negyedévben 8 milliárd dollárra csökkentek az első negyedévi 10 milliárd és a 2000 második negyedévi 24 milliárd dollárról - állapítja meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) és a VentureOne közös felmérése.
Pedig a kilencvenes években még a kockázati tőketársaságok közvetítettek a magánbefektetők és az informatikai ipar között, amit az USA termelékenységnövekedése fő motorjaként tartottak számon. A felemelkedés időszakában a kockázati alapok csak a befektetések számának növelésével foglalkoztak, nem törődtek megfelelően a vásárolt cégek profiljával, várható forgalmával - vélekednek Jim Seaberg, a McKinsey & Co. szakértője szerint a befektetők. A tőzsdei kibocsátások (IPO-k) száma jelentősen visszaesett és a PwC szerint a korábbi maximum egyéves bevezetési időszak három-négy évre is megnyúlhat.
A technológiai ipar teljes recesszióba süllyedt, a bevételek szabadesésben zuhannak és a cégek még mindig csak próbálják belőni tevékenységük szervezeti hátterét; sok korábbi akvizíciójukról kiderült, hogy semmit sem hozott a konyhára, így nem csoda, hogy vonakodnak újabb felvásárlásokba kezdeni - mondja Philip Sanderson, a San Franciscó-i Walden VC elemzője.
A kockázati tőketársaságok a tőzsdei bevezetések záró szakaszában általában késői befektetőket (late stage investors) vonnak be, ám az ezekkel folytatott tárgyalások az utóbbi időben igen kemények - összegzi tapasztalatait Shahan Soghikian, a JP Morgan Partners munkatársa. Néhány cég megfelelő kihelyezési lehetőség hiányában visszaadta befektetőinek a pénzt (az Octane Capital Mangement például 130 millió dollárt), és bár a legtöbb alap nem így tett, az ilyen jelenségek az egész iparág létét kockáztatják.
A helyzet sok valóban ígéretes vállalkozás pénzhez jutási esélyeit is csökkenti: a legtöbb kockázati tőketársaság pénze 70 százalékát meglévő érdekeltségei finanszírozására fordítja ahelyett, hogy újakat karolna fel. Az első körös, korai befektetések összege az első negyedévi 8 milliárdról a másodikban 1 milliárd dollárra esett - állapítja meg a PwC és a VentureOne.
K. S.
Keretes:
A 100 legnagyobb kockázati tőkebefektető cég tulajdonosai 1990 és 2000 decembere között átlagosan csupán 13,4 százalkos haszonra tettek szert, miközben a nyilvános befektetési alapokkal is el lehetett érni 12,1 százalékot - állítja a Mckinsey&Co.Jim Seaberg szakértő ezt túl kicsi haszonnak véli a vállalat kockázathoz képest. Az évtized végének gyors növekedését leszámítva a kockázati alapok alulteljesítettek a befektetési alapokkal szemben.

Tavaly a kockázati tőkebefektetők több mint 100 millió dollárt helyeztek el Magyarországon, ami 150 százalékos növekedés a gyengének számító 1999-es évhez képest (Napi Gazdaság, 2001. május 23. 1-l8.oldal). Az ügyletek több mint 70 százalékát a távközlési, a média-, az informatikai és az orvosi technológiai szektorban kötötték. Az idei év első öt hónapja ezzel szemben a pangás időszaka volt, 2 millió dollárnál nagyobb értékű tranzakció nem jött létre. Szakértők szerint a technológiai szektor és az értékpapírpiac mélyrepülése nem tántorítja el, csupán óvatosabbá teszi a kockázati tőkebefektetőket, amit az is bizonyít, hogy a magyar online-cégek anyagi megerősítésére szakosodott holland Fast Ventures BV újabb 3 millió euróval emelte meg alaptőkéjét. A GKIeNet Kft. felmérése szerint a kockázati tőketársaságok eddig mintegy egymilliárd dollárt helyeztek ki Magyarországon, a még befektetésre váró tőke pedig 300-500 millió dollár (Napi Gazdaság, 2001. augusztus 17., 3. oldal). Mivel a magyar piac szűk, az alapok a környező országokra is figyelnek.

Komócsin Sándor
Komócsin Sándor

Ez is érdekelhet