Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megreformálná az ipari parkok működését az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE) - foglalta össze az egyesület egy a működésük 15 évét megünneplő konferencián. Az ipari parkok egyszerre jelenthetnek kitörési lehetőséget a válságból, ugyanakkor maguk is elszenvedői lehetnek a recessziónak. Jóllehet jelentős teljesítményt nyújtottak az elmúlt években a hátrányos helyzetű térségek társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásában vagy legalábbis enyhítésében ezek a parkok, azzal is szembe kell nézniük, hogy a recesszióban teret veszíthetnek. Az ipari parkok beépítettsége ugyanis ma sem túl nagy, mindössze a hatvan százalékot közelíti - jóllehet az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a szint -, emellett azonban számolni kell azzal is, hogy ez az arány a vállalkozások eltávozásával, jobb esetben részbeni kicserélődésével csökkenni fog.Ahhoz, hogy a válság után versenyképesebb legyen a magyar gazdaság, mint annak előtte, az IPE szerint az alábbi feladatokat kell végigvinni.
A szellemi bázist be kell kapcsolni a gazdasági életbe. Ez praktikusan az egyetemi kutatóbázisok és a gazdasági szereplők összehozását jelenti - ezzel a céllal egyébként három hete írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Emellett szükséges az is, hogy a kormányzat segítse a civil szervezetek és kamarák szerepvállalását abban, hogy a kkv-szektort megismertessék a k+f hátterekkel.
Fontos, hogy a társadalmi párbeszéd feltételei javuljanak.
Át kellene alakítani a parkok fogalmi és minősítési rendszerét is, igazodva az uniós gyakorlathoz. Az ipari parkok ma már igen sokszínűek, a szabályozáshoz és a hatékonyabb működéshez differenciált struktúrára van szükség. Ennek fényében külön kategóriákba kell rendezni a parkokat is: ipari, tudományos, innovációs és technológiai parkokat kellene megkülönböztetni.
A térségek együttműködésének javítására ki lehetne alakítani egy Budapest nagyvárosi régiót, amely a fővárost és annak száz kilométeres körzetét fedné le. Ezzel Hatvan, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya és Esztergom szerepe is jelentősebb lenne, és a városokat az unió Duna régiójához lehetne kapcsolni. Ennek mintájára a szomszédos országokkal összefogva határokon átnyúló nagyvárosi térségek szervezése is meggondolandó lenne.
