Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az úgynevezett olajhozamcsúcs-elmélet szerint a globális kőolajkészletek végessége miatt a kitermelés idővel eléri csúcspontját, majd a maximumérték után a termelési görbe leszálló ágba kerül. A kitermelés csökkenésével párhuzamosan az olajipari termékek jelentős mértékben drágulnak majd, de az áremelkedés számos más iparágban is gondot okozhat. Az energiaköltségek emelkedése mellett például a gyógyszer- vagy a műanyagiparra is kritikus nyomást gyakorolhat a nyersanyagként felhasznált kőolajszármazékok drágulása - derül ki egy, a Public Health Reports januári számában közzétett tanulmányból, amelynek egyik szerzője az USA kormányzati adminisztrációjához tartozó Nemzeti Környezet-egészségügyi Központ igazgatója.
Az olajcsúcs leszálló ága a gyógyszer- és műanyagipari termékek drágulása miatt is alapvető változásokat jelent majd a globális társadalomnak és a gazdaságnak. Az olajcsúcs utáni átmeneti időszakban, amíg az alternatív energiaforrások és egyéb ipari megoldások elterjednek, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyire alakul meredeken a termelési görbe a leszálló ágban, vagyis milyen tempóban csökken az olajkitermelés, eközben milyen gyorsan nő a globális olajszükséglet, valamint fontos szempont lesz az is, hogy a társadalom milyen gyorsan tud felkészülni a változásokra - állítják a tanulmány szerzői. A jelenlegi, naponta 84 millió hordós globális felhasználás évente egy-két százalékkal nőhet, s egyes becslések szerint 2030-ban, 116 millió hordós napi fogyasztásnál tetőzik majd. A keresletnövekedés a leglátványosabban a fejlődő országokban jelentkezhet.
Az ásványi olajból nyert vegyületek számos petrolkémiai termék alapanyagául szolgálnak, amelyeket a műanyaggyártáson túl például az építőiparban is hasznosítanak. Az etilén a polietilén-, a poliészter- és a polisztirolgyártás egyik alapanyaga, a propilén leggyakoribb felhasználási területei között pedig az aceton- vagy az akrilpolimer-gyártás említhető. Propilénglükolt használnak például a fék- és hidraulikafolyadékokban, fagyálló szerekben, de hidratáló hatása miatt egyes kozmetikai - főleg bőr- és hajápoló - szerekben is megtalálható. A vegyipari benzint és a gázolajat pirolízis (hőbontás) révén a műanyaggyártásban, a paraffinokat és a vazelinolajat a kozmetikai iparban, a cseppfolyós és szilárd ként pedig a kénsavgyártásban hasznosítják.
A gyógyszeriparban számos termék alapanyagául szolgálnak az ásványi olajból nyert vegyületek. A különböző tisztító-, oldó- vagy síkosítószerek mellett több gyógyszerben is megtalálhatók ilyen anyagok. Az aszpirin, a kortizon, számos tabletta és vitaminkapszula mellett a műanyagból készült gyógyászati segédeszközök alapanyagai között is fontos helyet foglalnak el a szénhidrogének. A Richter Gedeonnál érdeklődésünkre közölték: a cégnél nem nevezhető általánosnak a szigorúan vett kőolajszármazékok felhasználása. Nagy tisztaságú paraffint csak galenikumok (természetes alapanyagok felhasználásával készült gyógytermékek) gyártása során használnak, petrolkémiai termékeket - például toluolt vagy hexánt - pedig főként oldószerként alkalmaznak.
