Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legalább fél évet kell még arra várni, hogy kiderüljön, hol lesz az unió egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, az Európai Neutronkutató Központ (ESS). A központnak három város, Bilbao, Lund vagy Debrecen adhat otthont - a spanyol, a svéd és a magyar város tavaly ősszel esett át az értékelő vizsgálatokon. A döntést egy a kutatóközpont létrehozását finanszírozó tagállamok szakértőiből álló csoport hozza majd meg, várhatóan még a kora nyáron.
Az unió mellett az Egyesült Államok és Japán is érdekelt egy neutronkutató központ felállításában - ezt még 1999-ben javasolta az OECD. Az amerikai központ 2006-ban megépült, Japánban folyamatban van a beruházás, az unió projektje tehát kis lemaradással követi a két másikat.
A magyar tervek szerint a beruházás várhatóan 2018-ban készülne el, a működés tíz egységből álló berendezéssel indulna. Teljes kapacitását 2025-re érné el a központ, amikor is 22 berendezés működne. A beruházás a tervek szerint 1,1 milliárd euróba kerül. Ez a működési költségek és a munkaerő árán kívül éves szinten 15 millió euró tőkeberuházást feltételez, amely magában foglalná a berendezések folyamatos szállítását és adott esetben cseréjét is. A finanszírozás költségeiből a magyar állam több mint 210 millió eurót vállalna úgynevezett helyszíni prémium formájában. A magyar állam és Debrecen városa egyaránt támogatná egy ppp-konstrukció kialakítását, vagyis a magántőke bevonását. A fennmaradó 860 millió eurós költség egy ESS-konzorcium részvényeinek kibocsátásával állna elő. Vagyis a költség-hozzájárulás arányában kaphat tulajdonosi és használati jogokat a finanszírozó intézmény. Magyarország e konstrukcióban legalább 12,5 százalék ESS-részvénycsomagot kívánna jegyezni - ami akár több is lehet, ha a ppp-rendszerű finanszírozás megvalósítható. Ennek az lehet az akadálya, hogy az ESS-konzorcium nonprofit formában működne.
