Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövőre külön fejezetben, nevesítve jelenik meg a k+f a költségvetésben Kutatás és technológia címmel. Ezzel együtt első ízben lesz nevesítve a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) is, a fejezet összesen 37,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezt az összeget lényegében felesleges bármilyen idei vagy tavalyi adattal összehasonlítani, hiszen a kutatás-fejlesztés finanszírozása több minisztérium alá volt rendelve, így például a Nemzeti Fejlesztési, a Gazdasági és az Oktatási Minisztérium is kapott az idén erre forrást. A két tárca több mint 105 millió forinttal csökkentette kiadásait a feladatok átadásával.
A költségvetési fejezet alá az NKTH mellett a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH), ágazati előirányzatok és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tartozik - a büdzsében fel van tüntetve a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPKI) is mint önálló alfejezet, ám ezt jövőre már kivezetik a rendszerből. Az NKTH hárommilliárd forintból gazdálkodik majd a tervek szerint, ami 2,59 milliárd forint saját bevételből és 463 millió forint költségvetési támogatásból származik. Ez sokkal több, mint az idei 1,1 milliárd forint, részben azért, mert a KPKI feladatait is az NKTH látja majd el. Emellett a minisztériumoktól átvett feladatok is megdobják a hivatal működési költségeit.
Az MSZH 3,4 milliárd forint kiadási kerettel számolhat 2009-re, itt a költségvetési támogatás pedig csupán 27 millió forint. A hivatal a várható díjakból szerzi majd meg a szükséges bevételt. A szolgáltatási díjak öt százalékkal emelkednek, emellett a trendek alapján az valószínűsíthető, hogy a benyújtott szabadalmi oltalmak fenntartásának díjából származó bevétel valamelyest csökkenni, az európai szabadalmak fenntartásából származó viszont növekedni fog. A védjegyoltalmak bejegyzésénél is enyhe növekedésre számít a költségvetés, a kisebb súlyú mintaoltalmak bevételei várhatóan nem változnak.
Az ágazati célelőirányzaton belül külön alfejezetet kap a nemzetközi tagdíjak megfizetése, erre 36,4 millió forint jut jövőre. Összesen nyolcféle tagságot nevesít a jogszabály (Eureka - egy uniós együttműködés; NATO RTO Karman Intézet - a katonai szervezet szakember-utánpótlását hivatott segíteni; Európai Részecskefizikai Kutatólaboratórium (CERN); Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ (ICGEB); Global Science Forum - az OECD által alapított fórum; X-FEL - a világ legnagyobb teljesítményű keményröntgen szabadelektron lézerének megalkotására létrejött együttműködés; ICSTI (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Fórum); COST - egy európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatásokban.
Az ágazati célelőirányzaton belül jövőre jelent egyszeri kiadást, 1,8 milliárd forintot a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek cseréje. Tartósan, 2012-ig mindenképp külön keretet kap a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása. Ez évente 67,1 millió forintot tesz ki a tervek szerint.
A fejezet legnagyobb alfejezetét a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap adja, amely jövőre 28,7 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint ez a mérték a következő években fokozatosan csökken, 2012-ben például 25,9 milliárd forintot tesz majd ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány számításai szerint fokozatosan csökken a cégek által befizetett innovációs járulék mértéke.
