Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a DuPont leginkább a Pioneer Hi-Bred üzletága révén ismert - az egységet, amely hazánkban több mint harminc éve van jelen, 1999-ben olvasztotta magába a vállalat. A cég augusztus végén jelentette be, hogy két új kutatóközpontot nyit Európában a vetőmagüzletág bővítésére. Az egyik új bázis Hódmezővásárhelyen, a másik pedig Olaszországban lesz. A kutatóhelyek létrehozására ötmillió dollárt szán a cég, hogy megerősítse vezető helyét a kontinensen a kukorica-, a napraforgó- és az olajosrepce-vetőmagok területén - ennek érdekében az idén már tíz százalékkal növelte kutatási beruházásait Európában.
Ez ugyanakkor csak egy terület: a vállalat ugyanis lényegében minden szegmensben végez kutatásokat. Összesen ötezer kutatóval dolgoznak, k+f ráfordításaikat pedig jelentősen, az árbevétel arányában háromról öt százalékra növelték, tavaly ez 1,7 milliárd dollárt tett ki. Meg is van a haszna, évente ezer új termékkel rukkolnak elő, ebből tavaly 10,5 milliárd dollár bevétele volt a társaságnak, az összes nettó értékesítés pedig megközelítette a 30 milliárd dollárt.
Autógyártás csőtől az üvegig
Az új termékek legtöbbje az autógyártáshoz kapcsolódik, később azonban a szektoron kívül is sikert arathatnak. Ilyen termék például a kevlár, amely egy nagy ellenálló képességű és tűzálló anyag. Az autók karosszériájába is bekerülhet, de ebből készülnek a golyóálló mellények is. A vállalat tovább kívánja fejleszteni az anyagot, mert jelenleg túlságosan nehéz. Az autógyártáshoz kapcsolódik a szélvédők ellenálló képességének javítása is: egy olyan, rétegelt üvegről van szó, ahol az üveglapok közé speciális polimert tesznek a gyártás során, amely gyakorlatilag egy plusz üveglap szilárdságát és ellenálló képességét adja. Eközben a lap tömege és vastagsága nem olyan nagy, mint ha az egész üvegből lenne. E technológiával lehetővé válik az is, hogy kivetítsék a szélvédőre a műszerfal legfontosabb adatait.
A hőre lágyuló és keményedő, adott esetben növényi eredetű polimerek az autókban a fémcsöveket hivatottak felváltani. Amellett, hogy e csövek ugyanolyan ellenállóak, mint fém társaik, sokkal könnyebbek, egyszerűbb a beszerelésük, ráadásul gyártásuk is környezetkímélő. A polimerek felhasználásának összességében semmi sem szabhat határt: bármilyen berendezés, akár konyhapult is előállítható belőlük, ráadásul tetszőleges színben.
Festék vízből
A DuPont németországi gyáregységeiben fejlesztették ki az autófestés új technológiáját. Az újítás egyrészt a festékben, másrészt annak felhordásában is megmutatkozik, így a korábbi öt literrel szemben kevesebb mint két literrel készre fújható egy Volvo. A festék egyrészt vízbázisú, vagyis a környezetet nem terheli meg olyan mértékben, mint az alkoholbázisú festék, emellett a felhasznált víz java részét újra fel lehet használni. A technológia révén egy réteggel kevesebb festéket kell felhordani, ami az alapanyaggal való spórolás mellett időt is megtakarít.
A festék felvitelének legújabb innovációja pedig az, hogy azt nem levegő, hanem áram segítségével oldják meg - az elektromosság sokkal célzottabban szórja szét a kisebb méretű szemcséket is. Ez 90 százalékkal mérsékli a levegőbe jutó és elillanó festékmennyiséget. A rendszert egyelőre BMW-ken, Smartokon, egyes VW-modelleken és speciális Peugeot-kon alkalmazzák.
Gabona és ami abból lesz
A Pioneer felvásárlása révén egy sor lehetőség nyílt meg a DuPont előtt, és ebből csak egyetlen szegmens a géntechnológia. Elsősorban a kukorica és a szója esetében dolgoznak a növénynemesítésen. A cél az, hogy a termények ellenállóbbak legyenek a rovarokkal és a szárazsággal szemben. A rovarrezisztencia kiemelten fontos, egyszerre több projekt is foglalkozik ezzel, különböző ütemezéssel.
A gabona ugyanakkor nem csak azért kiemelt termék, mert az alapvető élelmiszerek körébe tartozik. Alternatív felhasználásából ugyanis legalább akkora haszon származhat, mint ha megeszik. A kukoricából polimer gyártható - bizonyos technológiával a cukrot nyerik ki a kukoricából és léptetik reakcióba monomerekkel. Az eredmény egy univerzális műanyag. A DuPont tervei szerint öt éven belül nemcsak a magból, hanem a növényből is ki tudják nyerni a szükséges anyagot.
Ha már gabona és autógyártás, akkor nem maradhat el az üzemanyag előállítása sem. A BP-vel együttműködve fejlesztik a biobutanol nevű üzemanyagot. Ez egy enzim segítségével teszi lehetővé, hogy a növényi alapanyag - egyelőre a kukorica - könnyen alkohollá alakuljon.
Hatékonyabb lehet, mint a bioetanol, mert a folyamat gyorsabb és a butanol jobb hatásfokkal bír, mint az etanol, ráadásul vizet sem tartalmaz, így nem kell speciális körülmények között szállítani, elválasztva a benzintől. A butanolt óvatos becslések szerint is négy-hat év múlva lehet majd használni.
