Távirányítású léghajók köröznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legnagyobb épületének aulájában, közben hulahoppkarikákon repülnek át és súlyokat is felemelnek - a BME kilencedik ipari nyílt napján megrendezett első mérnökverseny képei bejárták a hazai sajtót.
Különdíj a gazdaságos
léghajónak
A tíz induló csapatnak néhány nap állt rendelkezésre, hogy megtervezzék saját "zeppelinjüket", közülük pedig egyik sem választotta a könnyebb utat, vagyis azt, hogy egy távirányítású autó alkatrészeinek áthelyezésével irányítsák a légi járművet - mindannyian tranzisztoros vagy ic-s megoldásra voksoltak, és minden csapatnak sikerült is működő modellt létrehoznia. A győztes negyedéves informatikushallgatók legértékesebb jutalma a Videotonnál elnyert szakmai gyakorlat volt, e cég - az európai elitegyetemeket tömörítő szervezettel, a Besttel együtt - szponzorálta ugyanis a versenyt. Az értékelési szempontok között az irányíthatóság, a megbízhatóság, a külső szerepelt, és a diákoknak szóban is meg kellett védeniük a pályamunkát. A második helyezett csapat mérnök-közgazdász hallgatókból állt, az egyik alakulat pedig gazdaságossága miatt különdíjat kapott, mivel még a léghajó propellereit is maguk faragták.
Azt akartuk, hogy látványos legyen a rendezvény - mondta lapunknak Dvorszki László arról, hogy miért éppen léghajókról szólt a verseny.
A nagyvállalatokkal már "jóban van" a BME
A nyílt nap immár nem elsősorban az új vállalati kapcsolatok létesítéséről, a befektetők megtalálásáról és konkrét megállapodások megkötéséről szól, mert a rendezvény kilenc éve alatt a legtöbb jelentős nagyvállalattal sikerült kiépíteni a kapcsolatot. A cél most már jellemzően a kapcsolatok ápolása és az eredmények ismertetése - vagyis a hangsúly az innovációra helyeződött át. Jövőre már minden bizonnyal innovációs nap néven szerepel majd a rendezvény - tudtuk meg Dvorszki Lászlótól.
A BME huszonnégy nagyvállalattal áll kapcsolatban intézményi és mintegy kétszáz céggel kari vagy tanszéki szinten. Ezek jelentős részben az eddigi nyílt napoknak köszönhetőek, kilenc éve ugyanis szinte alig rendelkezett ipari kapcsolatokkal az egyetem - mondta a tudományos igazgató. Az elmúlt évek egyik legfontosabb együttműködése a megállapodás a Mentor Graphicsszal, melynek keretében a cég mikroelektronikai tervezőszoftverekkel felszerelt laboratóriumot adott át az egyetemnek, több mint 2,6 milliárd forint értékben (és huszonnégy munkahely létrehozásával). Az Audi Hungária Motor Kft.-vel kötött szerződés értelmében az autóipari cég kiemelten támogatja a mérnökhallgatók német nyelvű képzését a Karlsruhei Egyetemen, a kutatás-fejlesztésben is együttműködik az egyetemmel, emellett kutatóhelyet is létrehoz. Az egyik legrégebbi partner az Ericsson és minden évben újra hitelesítik a Siemensszel kötött megállapodást is. Idén indult be a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó SAP Hungary Kft.-vel kötött szerződés alapján az érdemi munka, ami gazdasági informatikai szoftverrendszerek fejlesztését jelenti. A General Electrickel is fokozatosan szorosabbra fűzik a kapcsolatot a kutatás-fejlesztésben, az ország hat vezető egyeteme és a Mol között ősszel létrejött, három évre szóló megállapodás pedig egyebek mellett a vállalatok szakemberigényének feltérképezését szolgálja. Az egyetemmel együttműködő nagyvállalatok között van ezenkívül az Intel, a Nokia, a Philips, a HP, valamint a váltókkal és futóművekkel foglalkozó Knorr-Bremse is. A cégek részt vesznek a BME tudásközpontjainak működtetésében is, amelyek önálló képződmények az egyetemi szervezeten belül és egyfajta konzorciumként működnek. Vezetői a egyetem dolgozói, a feladatokat ugyanakkor a cégek határozzák meg, a finanszírozás pedig részben állami, az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatain keresztül. Összesen hét ilyen tudásközpont működik: biomechanikával, távközléssel, egészségüggyel, járműirányítással, információtechnológiával, intelligens anyagokkal és mobilkommunikációval foglalkoznak.
A teknősök már tudják, mire jó a Gömböc
Az idei rendezvényen mutatták be a nagyközönségnek 2006 matematikai szenzációját, a Domokos Gábor és Várkonyi Péter által kifejlesztett Gömböcöt. Az egyedülálló eredmény a keljfeljancsi geometriai továbbgondolásán és Vlagyimir Igoljevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtésén alapul, aki felvetette, hogy létezik olyan homogén geometriai forma, melynek mindössze egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van. A gyakorlati életre lefordítva ez egy olyan testet jelent, mely a keljfeljancsi-bábuhoz hasonlóan bármely helyzetből magától talpra áll. A két feltaláló a BME Építészmérnöki Karának szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékén oktat, találmányuk a 2006. őszi Mathematical Intelligence nemzetközi szaklap címlapján szerepelt - ez volt az első magyar vonatkozású címlapsztori az 1979-es Rubik-kocka óta. A kézbe vehető Gömböcöt jelenleg kizárólag speciális műgyantával lehet megbízhatóan előállítani.
Azt, hogy mi lehet mindennek a gyakorlati haszna, még maguk a feltalálók sem tudják biztosan - a vállalatok ugyanakkor már a világ minden részéről sorban állnak a fejlesztésért. A két kutató a közelmúltban újabb nagy visszhangot kiváltó cikket publikált, amelyben egyes teknősfajok páncélja és a Gömböc közötti hasonlóságot vizsgálták. Ebből kiderül, hogy minél inkább hasonlít a teknős páncélja ehhez a formához, annál könnyebben tud talpra állni, akár a lábak használata nélkül is. Ha tehát a természet megtalálta a Gömböc hasznosításának módját, minden bizonnyal a befektetőknek sem jelent majd nehézséget - vélik a kutatók.
Plankó Gergely