Magyarország beszáll az Európai Neutronkutató Központért és az Európai Technológiai Intézetért (ETI) folyó nemzetközi versenybe – erősítette meg nemrég Kóka János gazdasági miniszter a kormány szándékait.
Az ETI-pályázatra való felkészülés várhatóan benne lesz a kormány idei második féléves munkatervében, a pontos program ősszel készül el. Három területre kell koncentrálni a jövőben: arra, hogy az adminisztrációs helyszín megszerzésére vonatkozó pályázaton minél jobb területi és egyéb ajánlásokat tudjon tenni Magyarország; arra, hogy a nagy egyetemek bázisán alapuló tematikus kutatói innovációs közösségek minél nagyobb támogatást, ösztönzést kapjanak, emellett pedig minél erősebben és hatékonyabban kell lobbizni Brüsszelben – tudtuk meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) sajtóosztályán.
Az ETI tizenöt-húsz évre előre meghirdetett tematikus programokkal működik majd, ezek közé szinte biztosan bekerül a klímaváltozás és az alternatív energia, de az it-kommunikációs szolgáltatások, alkalmazások fejlesztése témakör is jó esélyekkel indul.
Mivel az uniós pályázat kiírása 2008 második félévében várható, azt, hogy mennyibe kerül majd az ETI megvalósulása és mekkorák az ehhez kapcsolódó költségek, egyelőre nem tudni. Az is kérdés, hogy mekkora lesz az intézet adminisztrációs részlege, hiszen a tagállamok egy része azt szeretné, ha 2013-ig egy kis, ideiglenesen Brüsszelben működő ETI jönne létre. A döntés arról, hogy hol, melyik ország égisze alatt valósul meg a már véglegesített méretű beruházás, 2008 végén születhet meg.
Nagy eredmény lenne, ha az ETI-pályázatot vezénylő igazgatótanács 15 tagja közé magyar delegált is bekerülne – vélik a gazdasági tárca szakemberei.
Ha a pályázatot Magyarország nyeri, az ETI minden bizonnyal a fővárosban kap helyet, hiszen a megközelíthetőség – autópályák, repülőtér, tömegközlekedési lehetőségek – fontos szerepet játszanak az intézmény működésében. Az egyik lehetséges helyszín a Lágymányosi híd lábánál található Infopark. Az Európai Neutronkutató Központ megvalósítására ugyanakkor nagyobb eséllyel pályáznak a vidéki települések.
Az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, ESS) egyedülálló k+f beruházás lenne, amely 4000-5000 kutatónak, 20-25 kutatóállomásnak adna munkát. A milliárd eurós nagyságrendű fejlesztés olyan anyagtudományi méréseket tenne lehetővé, amelyek segítségével az anyag viselkedését közömbös térben, a mérési eredmények torzulása nélkül figyelhetnék meg. Az ESS működésének első ciklusát az EU húsz-huszonöt évre tervezi, a beruházás konzorciumok közreműködésével valósul majd meg. Magyarország mellett Spanyolország és Svédország érdeklődik az óriási innovációs központ iránt.
A neutronkutató megvalósítása lényegében monopolhelyzetet jelentene Magyarország számára a jövő technológiájában – állítják a GKM-nél. A minisztériumban bíznak benne: számít majd a nemzetközi versenyben az a tény, hogy az ESS koncepcióját, működési elvét magyar fizikusok dolgozták ki. Az ESS megvalósításának első szakasza – maga a beruházás – legkorábban három éven belül kezdődhet meg.
Willin-Tóth Kornélia