Várhatóan június végére születnek meg a Magyarország Holnap Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) innovációval és kutatás-fejlesztéssel (k+f) foglalkozó tanulmányainak első eredményei. A GVK alkerekasztalának – amelyet Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa vezet – megbízásából egy nemzetközi összehasonlító kutatás készül Finnország, Szlovénia, Csehország, Görögország és Portugália innovációs politikájáról, emellett a szakértők a vállalatok és a különböző szervezetek véleményét, javaslatait is összegyűjtik a magyarországi innovációs környezetről.Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsony (a GDP 0,88 százaléka) a k+f-re fordított összeg, ráadásul a kiadások döntő részét költségvetési forrásokból fedezik, a vállalati ráfordítások aránya rendkívül kicsi. Miközben Finnországban a k+f-re fordított összeg GDP-arányosan három százalék, és az EU átlaga 1,9 százalék, addig Magyarország 2013-ra is csak 1,8 százalékot tud megcélozni – mondta Rakusz Lajos egyetemi tanár a GVK májusi ülésén.A kormányzatnak a piaci korlátok lebontásán és a keretfeltételek biztosításán túl csak a nem piacosítható, „közkinccsé” tehető kutatásokat kell finanszíroznia, miközben pályázatokkal segíti a hazai piacon értékesíthető kutatási eredmények érvényesülését, a kutatók-fejlesztők mobilitását, illetve ösztönzi az állami kutatóhelyek és az üzleti szektor kapcsolatainak szélesítését – a GVK elképzelései szerint ezek lehetnek egy kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos állami stratégia fő elemei.Az államnak az alapkutatások finanszírozásában kell komoly szerepet vállalnia, a versenyszféra k+f-jének adórendszeren át történő ösztönzése nehezen indokolható – vélte több szakember is, köztük Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke. Ha egy vállalatnak szüksége van a k+f-re, találni fog lehetőséget és forrást hozzá. A kkv-szektorra azért nem jellemző a magas innovációs kedv, mert nincs rá szükségük a piacon – tette hozzá Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. A kiszámítható adórendszer, a korrupció visszaszorítása, az átlátható támogatási és kedvezményrendszer szintén sokat lendíthetne az innovációs kedven.
