Országos kiterjedésű és irányítású, területi alapon szerveződő építőipari klaszter hozhat megoldást az építőipari kkv-k problémáira, a lánctartozás vagy az átláthatatlan alvállalkozói láncok és a feketemunka felszámolására. A jövő héten tető alá kerülő megállapodást a KÉSZ Csoport már egy éve szorgalmazza.
Lánctartozás, a nemfizetéseket gerjesztő szövevényes alvállalkozói struktúra, irreális árak, feketemunka, versenyhátrány a multicégekkel szemben, ezek csak a legfontosabb tényezők, amelyek miatt a magyar építőipar 2006 óta termelésének mintegy 40 százalékát elveszítette - mondja Pintyőke Marcell, a KÉSZ Csoport kommunikációs vezetője. A piac és a piaci szereplők helyzete kritikus, folyamatosan nő a felszámolásra jutó cégek száma, amelyek népes alvállalkozói gárdát is magukkal rántanak a süllyesztőbe. A kivérzett, forráshiányos kis- és közepes vállalkozásokat csak a szakmai összefogás hozhatja újra helyzetbe, csak közösen teremthetők meg a biztonságos működés feltételei - állítja Pintyőke. A megoldást egy kizárólagosan magyar tulajdonú, országos kiterjedésű és irányítású, területi szerveződésű, minősített vállalkozókból álló építőipari klaszter jelentheti, amelynek a megalakításán már hónapok óta dolgozik a KÉSZ Csoport. Az érdek- és kockázatközösségen alapuló klaszter fejlesztési koncepciójától a magyar építőipari vállalkozások újrapozicionálását, piaci pozícióik erősítését remélik.
A klaszter minőségi munkára képes magyar vállalatokat, alvállalkozókat fog össze, így a kifogástalan kivitelezés garantált, a fővállalkozó és az alvállalkozók pedig ugyanazon az oldalon állnak a beruházóval szemben. A klaszteren belül a vállalkozások egymástól tanulva, egymás referenciális hátterét felhasználva férhetnek hozzá új beruházásokhoz és ezzel egyidejűleg a szükséges financiális forrásokhoz. Így Pintyőke szerint az ágazatot ma jellemző feketemunka, a lánctartozást gerjesztő többszörös alvállalkozói rendszer kiszűrhető vagy a töredékére csökkenthető. A klaszterszintű tartozáskezelés lehetővé teszi a kivitelezők közötti tehermegosztást, ami egy építőipari vállalkozás esetében egyet jelent a túléléssel - hangsúlyozza Pintyőke. Mindezek megvalósulása esetén nagymértékben nő a hazai szereplők piaci részesedése, ezáltal pedig az itthon befizetett közterhek mennyisége.
A kommunikációs vezető úgy látja, első lépésként fel kell állítani az együttműködés kereteit, amely kereteknek önmagukban márkaértékkel kell bírniuk. Ezt követően felmérik a rendelkezésre álló forrásokat, figyelembe véve a tagok igényeit. A felépített jogi háttér a tervezés fázisától végigkíséri a projekteket, integrálva a részt vevő szereplőket. A közös informatikai rendszer és erőforrás-szerkezet létrehozása lehetővé teszi a rendelkezésre álló humán és technikai eszközök legoptimálisabb felhasználását és igény szerinti átcsoportosítását. Az egységesített adatbázisban kivitelezhető lesz a részt vevő tagok állandó kompetenciaalapú szerepeltetése és minősítése.
