- A Skanska weboldalán a közeljövőben megvalósuló budapesti projektek között a Scandinavian Gardenst, valamint egy, a Hungária körút és Thököly út sarkára tervezett irodaházat említik. Ön viszont egy harmadik beruházásról, a XIII. kerületi Green House-ról beszélt a Napi Gazdaság konferenciáján elhangzott előadásában. Melyikük fog megvalósulni?
- Valóban sokszínű telekportfólió áll rendelkezésünkre, amelyből azt a projektet választhattuk, amely a várakozásaink szerint a piacon a legjobb fogadtatásra találhat. Most a Váci úti folyosóhoz közel lévő, a Dózsa György út és a Lehel tér között fekvő Green House az aktuális, a másik kettő indulása a piaci feltételektől, azaz a kereslettől függ. A Könyves Kálmán körútra tervezett, hatvanezer négyzetméteres Scandinavian Gardens későbbi indítását az indokolja, hogy annak közelében már fut egy projektünk, a Népliget Center, vagyis nem szeretnénk, hogy a két beruházás egymással versenyezzen a bérlőkért. A 17,5 ezer négyzetméteres, 2012-ben átadandó Green House egyébként a legzöldebb irodaház lesz Budapesten, így tükrözi cégünk hosszú távú törekvéseit: modern, hatékony, flexibilisen alakítható és a fenntarthatóság követelményeinek is megfelelő irodaterületeket alakítunk ki. Célunk, hogy a Népliget Centerhez, első magyarországi zöld irodaházunkhoz hasonlóan ez az új ingatlan is megszerezze energiahatékonyságáért az Európai Unió GreenBuilding tanúsítványát. Az épület a LEED (Leadership in Energy & Environmental Design) zöldépület-értékelő rendszer szerint is tanúsítva lesz; legalább gold minősítéssel rendelkezik majd. A helyszín kiválasztása során meghatározó jelentőségű volt a jó megközelíthetőség és a szolgáltatások elérhetősége. A Váci út közvetlen közelében, mégis zöld környezetben található Green House tömegközlekedéssel, autóval és kerékpárral egyaránt könnyen megközelíthető. Az épületbe éttermet, kávézót és autómosót is tervezünk.
- Tervezik, hogy belépnek a vidéki irodapiacra?
- Nem, nézőpontunkból Budapest jelenti a magyar piacot, és fordítva, a magyar piac a fővárossal egyenlő. Ennek az a magyarázata, hogy a bérlőink, a nemzetközi befektetési közösség mind Budapesten koncentrálódik.
- Minden jövőbeli projektjük olyan zöld lesz, mint a Green House?
- Igen, mert ez jó a környezetnek, jó a bérlőnek és egészségesebb környezetet jelent az alkalmazottaknak is, ráadásul az energiahatékonyságból adódóan, alacsonyabb üzemeltetési költségeket tesz lehetővé. Fontos tudatában lenni annak, hogy az épített környezet felelős az emberiség globális szén-dioxid-kibocsátásának 40 százalékáért. Az egy-egy irodaház teljes életciklusára vonatkozó energiafelhasználás 85 százaléka az üzemeltetésből - fűtés, hűtés, szellőztetés, liftek stb. - adódik, a felhasznált anyagok 14, maga az építkezés pedig egyszázalékos súllyal részesedik.
- Magyarországon a zöld és a fenntartható fogalmak kimondatlanul is azt sejtetik, hogy feláras termékről van szó. Drágábbak az önök által kínált irodák a bérlők számára, mint a hagyományos koncepció alapján épültek?
- Valóban, a magyarországi bérlők jellemzően arra számítanak, hogy a zöld, fenntartható irodákért többet kell fizetniük, de erről nincs szó. Az általunk kínált irodák nem drágábbak a hagyományosaknál, sőt az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén még kisebb is lehet a végösszeg. Az igaz ugyanakkor, hogy bár energiahatékony épületeket építünk, az üzemeltetéskor jelentkező energiafelhasználás fele a bérlők magatartásán múlik. Sokat ront például az energiahatékonyságon, ha a téli fűtési szezonban sarkig tárják az ablakot.
- A bérlők toborzásánál Magyarországon versenyelőnyt jelent, ha zöld az irodaépület?
- Úgy tapasztaljuk, hogy a bérlők két nagy csoportra oszthatók. Egyik részük - és e tekintetben Magyarország némileg a fejlett piacok mögött jár - nemigen figyel oda a fenntarthatóságra, míg a másik kör (jórészt multinacionális vállalatok tartoznak ide) elkötelezettnek számít. E társaságoknak, amelyek valódi vállalati szintű környezeti politikával rendelkeznek, igenis számít, hogy zöld irodaházat válasszanak. Utóbbiak főként nemzetközi vállalatok, amelyek felismerték azt is, hogy az általuk képviselt márkának jó, ha zöld irodaházban működik a cég.
- Előadásában szörnyűnek nevezte a budapesti irodapiacot jellemző, 25 százalék körüli üresedési rátát. Hol tart most a piac?
- Talán most lehetünk a gödör aljánál és lassan mintha már élénkülne a kereslet - de semmiképp sincs szó gyors javulásról. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy a budapesti piac előnye a többi városhoz képest, hogy kevésbé volatilis, az a cég pedig, amely megfelelő termékkel van jelen, tudja, mire számíthat.
- Mi a helyzet a finanszírozással?
- Szerencsére a banki finanszírozás szűkössége nem érint minket, sohasem építettünk hitelből, csakis a Skanska-csoport saját forrásaiból fedeztük a beruházásainkat. Ez versenyelőnyt jelent a számunkra, aminek révén sokkal jobb pozícióban lehetünk, mint a konkurenseink és könnyebben tudjuk megvalósítani hosszú távú céljainkat is. A Skanska elkötelezett a magyar piac iránt, hiszünk Magyarországban és az itteni lehetőségekben, pénzügyi stabilitásunk pedig jó alapot jelent a további beruházásokhoz.
