Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Komoly fenntartásokkal fogadják az ingatlanfejlesztők az októbertől hatályba lépett, az építőipari kivitelezést érintő 19/2009-es kormányrendeletet - derült ki egy döntően ingatlanfejlesztők és jogászok, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) képviselőjének részvételével rendezett háttérbeszélgetésen. Az aggályok leginkább a fedezetkezelő intézményével kapcsolatban fogalmazódtak meg.
Nádasdy Zoltán, a rendező Nörr Stiefenhoffer Lutz ügyvédi iroda vezetője bevezetőjében több neuralgikus pontra is rámutatott, közöttük a fedezetkezelő bevezetésére és a műszaki ellenőr fokozódó felelősségére. Az új szabályozás értelmében a műszaki ellenőrre mindkét oldalról hatalmas nyomás nehezedik majd a teljesítés igazolása vagy éppen az igazolás visszautasítása érdekében - hangsúlyozta Nádasdy. Vitás esetek sorát generálhatja az is - tette hozzá -, hogy a fedezetkezelőnek kell majd dönteni a fedezet forrásául biztosított eszközök alkalmasságáról.
Bodnár Zsolt, az NFGM meghívott képviselője bevezetőjében elmondta, az új jogszabályt éppen a beruházások fedezetének biztosítására, az alvállalkozói kör biztonságának megteremtésére és a kivitelezési szerződések rendezésére hívták életre, s a szakmai szervezetek közös javaslatait tartalmazza. Mivel az utólagos szankcionálás Magyarországon egyszerűen nem működik, ezért az új szabályozással olyan helyzetet szerettek volna teremteni, ami egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy az alvállalkozók ne legyenek kifizetve. Ezzel szemben a fejlesztők véleménye szerint a fedezetkezelő és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek többletköltséget és anomáliákat okoznak a beruházás megvalósításánál, az új rendszer kiszolgáltatottá teszi a fejlesztőt, többek között azért is, mert a például a végszámla teljesítésének visszatartása már nem szerepel a fővállalkozói biztosítékok között - hangsúlyozta Szilvási Pál, a Codic projektmenedzsere. Problémásnak tartja, hogy a birtokba adás, a használatbavételi engedély előtt a fedezetkezelő már kifizeti a kivitelezőket, így az építtető eszköz nélkül marad minőségi kifogásai rendezéséhez.
Kákosy Zolt, a Harbor Ipari Ingatlanfejlesztő Kft. pénzügyi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánberuházásokat értékesítésre építik a fejlesztők, az ehhez fűződő finanszírozás és a szükséges átvilágítás miatt a fejlesztések fedezetével eddig se volt gond, az előre letétbe helyezés kötelezettsége viszont a külföldi befektetőket elriasztja a magyarországi beruházásoktól. Így lehet, hogy nem lesznek tartozások, de beruházások sem - tette hozzá. Kocsány János, a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója is azt emelte ki, hogy felmérések szerint a nemfizetések zöme a közbeszerzésekhez és a közberuházásokhoz kapcsolódik, ráadásul éppen a jogszabályban meghatározott 1,4 milliárd forintos értékhatár alatti beruházásokra jellemző, ezért érthetetlen, hogy miért a nagy magánberuházásoknál kezdik el az alkalmazását és miért maradnak ki például a ppp-projektek a fedezetkezelő hatáskörébe utalt körből. Horváth Emese ingatlanszakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztőnek anélkül kell mindent kifizetnie, hogy az épület a birtokába kerülne. Problémás, hogy a szabályozás nem rendezi, vajon a szállítók alvállalkozónak számítanak-e.
Többen aggályosnak tartották az alvállalkozói regisztráció kérdését, s úgy tűnik, egyelőre a bankok sem kívánnak élni a törvény adta lehetőséggel, hogy felvállalják a fedezetkezelő pozícióját, mert ezzel olyan műszaki feladatokat vennének magukra, amelyekre nincsenek felkészülve. A szakértők célszerűnek látnák, ha egy pilotprojekten próbálnák ki az új szabályozást.
