Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Település- és lakástípusonként az adásvételi szerződésben rögzített árakból készített lakásárindexet a KSH lakásstatisztikai főosztálya, válaszul az Eurostat, az MNB és az ingatlanszakma által is megfogalmazott igényekre - mondta tegnap sajtótájékoztatón Balogh Miklós elnökhelyettes. A tervek szerint 2010-től negyedévente közzéteszik a változást a teljes piacra és az egyes részpiacokra vonatkozóan is. Bár ilyen részletezettségű, ennél hitelesebb információk pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre, az árindex szépséghibája, hogy a legfrissebb adatok 2008-ból származnak.
Az illetékhivatali adatokra támaszkodó adatbázissal szemben gyakorta megfogalmazott kifogás, hogy azok nem a valós árakat tükrözik - az illeték megspórolásának szándéka miatt -, azonban ezt a tendenciát ellensúlyozza, hogy az általa nem valósnak ítélt adásvételek esetében az illetékhivatal értékbecslést végez, ez esetben a számításban ez a becsült érték szerepel árként. A hitelből történő vásárlások pedig gyakran éppen ellenkezőleg, felfelé húzzák az árakat, az illetékhivatal vagy az APEH azonban rendszerint ezeket az eltéréseket is korrigálta.
Az árindex szerint az eladott átlagos városi lakás ára Budapesten 2001-től 2008-ig 10 millió forintról csaknem 16 millióra emelkedett. A legnagyobb árnövekedést a családi házak körében regisztrálták, ugyanebben az időszakban a fővárosban értékesített ingatlanok átlagára 7 millió forintról csaknem megduplázódott. A lakásépítési statisztikával kapcsolatban Farkas János főosztályvezető-helyettes elmondta: nélkülözik a realitást az idei lakásépítési eredményekkel kapcsolatos, 20 ezer körüli új lakással számoló prognózisok. Az első háromnegyed évben már meghaladta a 20 ezret a használatbavételi engedélyek száma, az utolsó negyedév pedig rendszerint az egész évi teljesítmény 40 százalékát hozza. Ez még akkor is lényegesen növelni fogja az új lakások számát, ha a válság miatt csak 30 százalékkal számolunk az utolsó három hónapban - hangsúlyozta Farkas.
Balogh Miklós szerint a lakásépítési statisztika nem használható konjunktúra-mutatóként, mert az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján a lakásépítést az állami támogatások rendszere és a hitellehetőségek, illetve azok költségei befolyásolják. Az utóbbi csaknem húsz év lakásépítési adatai teljes struktúraváltást tükröznek, a lakásépítés szerkezete a nyugat-európai és szomszédos országokéhoz hasonlóan alakult, ebben egyedül a bérlakásépítés teljes elmaradása jelent kivételt. Az országban évek óta egy százalék alatti az önkormányzati bérlakásépítés aránya. Az üres lakások a teljes állomány 8 százalékát teszik ki, ezeknek a bérlakásként való hasznosítását kedvezményes adózással lehetne ösztönözni.
