Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehezen adhatók el a bedőlt banki ingatlanok, leginkább azért, mert a nagyközönségnek kiadott listákra már csak azok kerülnek fel, amelyeket a bankok nem tudnak belső hálózatukon, befektetői kapcsolatrendszerükön keresztül értékesíteni. A legjobbak még a lista kiadása előtt elkelnek. Budapesten a kapósabb kerületekben (XI., II., III. stb., ahol az ár-érték arány a legjobb) alig találni lakást. Főként vidéki, elmaradottabb térségekben, kisebb falvakban lévő ingatlanok várnak gazdára. Telkek, amelyek befektetésnek jók lehetnének, szintén nem nagyon vannak a listákon - derül ki az Alku-Novum Kft. elemzéséből. Jellemző, hogy ezek az ingatlanok többnyire nem tekinthetők meg, az adós sokszor nem is tudja, hogy már értékesítés alatt van az ingatlana. A vevő csak egy értékbecslést kap, ami természetesen a szerződéskötéskori viszonyokat, és nem a jelenlegi helyzetet tükrözi.
A bankok által megkívánt vételár is visszafogja a keresletet. Ha összehasonlítjuk a piaci értéket a limitárral, első látásra úgy tűnhet, hogy akár 60-70 százalékos áron vásárolhatunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy a piaci ár többnyire torzít, ugyanis egyrészt a szerződéskötéskori értéket jelenti, még a válság okozta árcsökkenés előttről, másrészt a banki értékbecslők sokszor felfelé húzták az értéket - hívják fel a figyelmet az elemzés készítői. Vagyis az eredeti piaci értékhez nem lehet viszonyítani, mert az a fenti két ok miatt jóval magasabb - papíron -, mint a jelenleg reális szint. Ha a limitárat a mostani piaci értékhez viszonyítjuk, úgy alig 10 százalékos megtakarítás jön ki, ezért pedig nem érdemes az alább részletezett jogi és anyagi kockázatokat vállalni, ami a bedőlt ingatlanok megvásárlásának velejárója.
A nehéz értékesítés további oka a jogi konstrukció bonyolultsága. Adásvételi szerződést csak akkor lehet kötni, ha az adós együttműködik a bankkal és ezért cserébe a bank megadja hozzájárulását az elidegenítéshez. Az adósok azonban még a tartozás lejártát követő 180 napos türelmi idő alatt sem látják be, hogy csak úgy szabadulhatnak adósságuktól, ha gyorsan - és emiatt akár áron alul - eladják lakásukat, a végsőkig próbálják megtartani azt. Ha nincs kooperáció (márpedig az esetek 80 százalékában nincs), akkor csak követelést lehet vásárolni, ami bizonytalanságot és további jogi procedúrákat jelent - arról nem is beszélve, hogy októbertől tavaszig a hideg miatt nem lehet az adósokat kilakoltatni. Ezt a kockázatot a vásárlók többsége nem vállalja, főként nem 10 százalék esetleges nyereségért.
További probléma, hogy ahol az adós olyan sok törlesztőrészlettel tartozik, hogy a bank érvényesíti jogait vele szemben, ott egyéb terhekkel is kell számolni. Sokszor 100 ezres nagyságrendű közüzemi és közösköltség-tartozás is fennáll, végrehajtási jog van az ingatlanon, ezeket szintén rendezni kell valahogy, a vételár pedig - a banki tartozás mellett - ezt nem minden esetben fedezi.
