Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Országonként eltérő képet mutat a kereskedelmi ingatlanok piaca, azonban Európában mindenhol jellemző, hogy a bérlői aktivitást költségcsökkentési törekvések mozgatják - foglalta össze Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója a cég által készített, tizenkét európai ország kereskedelmi ingatlanpiacát vizsgáló elemzés irodapiaccal kapcsolatos megállapításait. A felmérésében a magyarokon kívül osztrák, belga, ciprusi, dán, holland, olasz, lengyel, román, orosz, svájci és brit adatok szerepelnek.
Európa-szerte jelentősen csökkent az irodapiaci kereslet. Megjelentek az albérleti konstrukciók, ráadásul a bérlők megtartása érdekében a bérbeadók is hajlandóak az ilyen tranzakciókat megengedni. Ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt túlkínálat alakult ki a piacokon, amit tovább fokoz az albérletben kínált irodaterület mennyisége is. Mindez csökkenő bérleti díjakhoz vezet.
Lengyelországban az átlagos bérelt irodaterület a 2008-as 1160 négyzetméterről 473 négyzetméterre esett. Oroszországban a legkisebb kiadható terület nagysága 500 négyzetméterről 200-ra zsugorodott. Magyarországon az európai trenddel szemben a múlt évhez képest nőtt az átlagos tranzakcióméret az irodapiacon, az átlagos bérelt terület 993 négyzetméter. Ennek hátterében több, nagy területet érintő tranzakció áll, az első negyedévben tizenöt, egyenként 1000 négyzetmétert meghaladó szerződés köttetett, melyből hét a 3500 négyzetmétert is meghaladta.
Oroszországban még a büntetést is vállalják a költözés érdekében.
A GVA elemzése szerint nőtt az érdeklődés a bérlőképviselet iránt, aminek fő célja a kedvezőbb bérleti feltételek kiharcolása. A GVA oroszországi tapasztalatai szerint egyes bérlők még a szerződés felbontásával járó büntetést is hajlandóak kifizetni, csak hogy kisebb, alacsonyabb bérleti díjat kínáló épületbe költözhessenek. Svájcban több iroda helyett egy irodaterületre próbálják összeszervezni az alkalmazottakat, ezzel nemcsak a kisebb bérelt területből származó alacsonyabb bérleti díjon spórolhatnak, hanem a működési költségeken is.
Az egyik leginkább érintett iparág az irodapiac bérlői oldalán a pénzügyi, illetve a bankszektor. Belgiumban, Olaszországban, illetve Oroszországban ezen vállalkozások kereslete esett vissza legjobban az irodabérleti piacon.
Az elemzés Magyarországon 2011-re várja a piac fellendülését, a GVA szakemberei szerint 2010-ben a piac stabilizálódása zajlik majd. A most leállított fejlesztések következtében fellépő kínálati hiány a bérleti díjak emelkedését eredményezi, ami a most tapasztalható bérletidíj-csökkenés kiigazítása lesz.
Dániában szintén kétéves időtávra teszik a kereslet felélénkülését és Oroszországban sem várható, hogy a bérlői kereslet jelentősen nő a 2009-2010-es időszakban. Az Egyesült Királyságban működő GVA-irodák szerint a kereslet csak egy év múlva talál magára. A román, illetve a lengyel szakértők bizakodóbbak, a piac stabilizálódását ez év végére várják, 2010-re pedig már kisebb növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
A kereslet élénküléséig a bérbeadók a növekvő üresedési ráta és a fokozódó verseny miatt különböző kedvezményeket kínálnak bérlőiknek. Szinte egész Európában elterjedt, hogy a bérbeadók átvállalják az iroda, illetve az üzlethelyiség kialakításának költségét. További kedvezményt jelentenek a kezdeti bérletidíj-mentes időszakok vagy az ingyenes parkolók. Egyre népszerűbb a step rent konstrukció, amely szerint a bérlő kezdetben alacsony bérleti díjat fizet, ami később fokozatosan emelkedik. Belgiumban a fejlesztők megemelték a közvetítőknek adott jutalékot, egyes helyeken az éves bérleti díj 15 százalékát is kiteszi a közvetítői díj. A GVA dániai tapasztalatai szerint a bérbeadók általában sokkal rugalmasabban közelítenek a bérleti feltételek kialakításához. Ezzel szemben Hollandiában a csökkenő bevételek miatt a fejlesztők nem tudnak jelentős engedményeket adni a bérlőknek. Olaszországban a bérbeadók nem nagyon engednek a bérleti díjból, inkább bérletidíj-mentes időszakokkal próbálják meggyőzni a bérlőket. Lengyelországban a bérbeadók hajlandóak alacsonyabb bérleti díjakról is tárgyalni. A fejlesztők az albérleti konstrukció megengedését is bérlőcsalogató eszközként használják. Az Egyesült Királyságban a negyedévente előre fizetendő bérleti díjak helyett a kedvezményeknek köszönhetően sok esetben már csak egy hónapot kell előre kifizetni.
