Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti újlakás-piac csaknem egyötödét képviselő, kiemelt projektekben tavaly ősszel havonta összesen 150, egy évvel ezelőtt 200, idén havonta mindössze 17-25 lakást értékesítettek, ami azt jelenti, hogy van olyan fejlesztés, amelyikben egy lakás sem kelt el egy hónap alatt. A kerületekre és a reprezentatív projektadatbázisra kiterjesztett piackutatás szerint Földi Tibor arra számít, hogy a tavaly gazdára talált 7 ezer helyett idén 2-2,5 ezer új lakást szív fel a piac összesen a fővárosban. Ez már nem kereslet-visszaesés, hanem valóságos keresletstop - állítja Földi, aki szerint az a legfontosabb kérdés, hogy a folyamatos kínálatcsökkenés mellett meglévő fundamentális igény mikor jelenik meg újra. Ha tavaly 7 ezer új lakás kelt el, feltételezhető, hogy közel ennyire idén is lenne vevő, csakhogy az általános elbizonytalanodás miatt senki nem meri elkötelezni magát hosszú távra. Mindeközben drasztikusan szűkült az új lakáskínálat, az eddig éllovasnak számító, legtöbb új lakást adó kerületekben, a nyolcadikban vagy a tizenharmadikban összesen egy, illetve három új fejlesztés indult el 14, illetve 152 lakással. A piac ismét a 2000 előtti időszak jellemzőit mutatja majd, amikor a vevők pénzén épülnek 10-20 lakásos társasházak a külső, kertvárosi kerületekben. A belvárosi fejlesztési telkek ugyanis olyan méretűek, hogy csak több száz lakás megvalósítása esetén gazdaságos a projekt indítása, erre pedig a jelenlegi kondíciókkal senki nem vállalkozik, vagyis a belvárosi kínálat felszívódása után itt hiány fog kialakulni - hangsúlyozza Földi.
Az új helyzet számos veszéllyel jár a vásárlók számára, mert megeshet, hogy olyan beruházásba szállnak be, amelyik később, kellő számú jelentkező híján mégsem fog elindulni. Ezért fokozott óvatosságot, a referenciák és a stabil háttér alapos vizsgálatát ajánlja a szakember, illetve hogy olyan projektbe szálljanak be a vásárlók, ahol a pénzüket letétbe helyezhetik, így a beruházó nem csak abból finanszírozza a kivitelezést. A júliusi áfaemeléssel kapcsolatban Földi Tibor arra hívta fel a figyelmet, rendkívül fontos, hogy milyen átmeneti intézkedéseket tartalmaz majd a törvénymódosítás, mert sokan kerülhetnek rendkívül nehéz helyzetbe a korábbi áfával kalkulált döntésük nyomán. Az öt százalékpontos emelés több százezres vagy milliós nagyságrendű tehernövekedéssel jár, ami a vásárlók egy részének vállalhatatlanná teszi a szerződés betartását. Ezért a vezérigazgató szerint megfontolandó, hogy azokat a vásárlókat, akik végszerződést kötöttek és a földhivatali eljárás is megindult, mentsék fel a megemelt forgalmi adó megfizetése alól.
A nagy fejlesztők közül már eddig is többen kivonultak a piacról, s feltehetően csak azok maradnak, akik elegendő jó minőségű telekkel rendelkeznek. A kínálat szűkülése a megmaradó piaci szereplők számára biztató lehet, ha időben felismerik, hogy mikor érdemes újraindítani a projekteket a visszatérő vevők kiszolgálására. Ehhez persze az kell, hogy az előkészítést a legvégső fázisig, az építési engedélyig vigyék. Ezt a stratégiát követik a Corvin sétány kivitelezésénél is, a vállalásokhoz képest amúgy is előbbre (a 2011-es állapotnak megfelelő stádiumban lévő) tartó projekt folyamatban lévő házait befejezik (a Premier ház már használatbavételi engedélyt kapott, a Fontana nyárra készül el, a City Garden átadását jövő tavaszra tervezik), azonban a Sun Resort kivitelezése csak akkor indul, ha a lakások 45 százaléka előértékesítésben gazdára talált.
