Eredetileg idén januártól nálunk is kötelező lett volna az új épületekre az energiatanúsítvány - a már meglévő építményekre 2009. januárig kaptunk haladékot.
Fellélegezhettek az új ingatlanokat értékesítő vagy bérbe adó tulajdonosok: még egy év haladékot kaptak az úgynevezett zöldkártya - más néven épületenergetikai tanúsítvány - elkészíttetésére. Egyelőre - amint azt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól lapunk megtudta - az uniós előírásoknak megfelelő, az épületek energetikai tanúsításának szabályait rögzítő jogszabálytervezetet az elmúlt napokban kapta meg Brüsszel véleményezésre. Csak ezután kerülhet sor - előreláthatólag áprilisban-májusban - a parlamenti elfogadására, s a tervek szerint 2009. január 1-jétől pedig a bevezetésére.
Mint arról már többször beszámoltunk, az Európai Unió az energia hatékonyabb és takarékosabb felhasználása érdekében 2002-ben elfogadta az épületek energetikai teljesítményének irányelvét. Ez arra kötelezi a tagállamokat, hogy minimális energiateljesítmény-követelményeket állapítsanak meg az új és a már meglévő nagyobb épületekre, és energiatanúsítványt állítsanak ki róluk. Utóbbi azt jelenti, hogy az épületeket olyan, a háztartási gépekhez hasonló (a legkedvezőbb A betűvel jelzettől a legnagyobb fogyasztású I betűsig) "energiacímkével" kell ellátni, amelyben feltüntetik az épület műszaki és energetikai paramétereit. Ehhez az épületszigetelést, a műszaki és beszerelési jellemzőket, az épület elhelyezkedését, külső-belső kialakítását és a beltéri klimatikus viszonyokat éppúgy figyelembe kell venni, mint a napsütéses órák számát, a lakóingatlan saját energiatermelését és az energiaigényét befolyásoló tényezőket. Jóllehet egy lakás, családi ház energiafelhasználása elsősorban a fűtési rendszer és a fűtőberendezés megválasztásától függ, ám a téli hideg elleni fűtés mellett a melegvíz-előállítás, a nyári kánikulát mérséklő hűtés, a szellőztetés és világítás is hatással van az épület összenergia-fogyasztására. Ezt az értéket mutatja majd a jövő év elejétől itthon is kötelező említett tanúsítvány, amelynek bevezetése a szakemberek szerint az ingatlanpiacnak is érdeke, hiszen segítségével a vásárlók előre megismerhetik a kiszemelt ház, lakás energiafogyasztását.
Új lakások esetében - amelyeket e bizonylat nélkül már nem lehet értékesíteni - a jövő év első napjától kiadott építési engedélyűekre, illetve a jövő év közepétől használatba vettekre kell energiatanúsítványt készíttetni. Állami tulajdonú közhasznú épületek esetében e "passzus" abban az esetben lesz kötelező, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 négyzetmétert. Üdülők, ideiglenes létesítmények, műemléki és helyi védelem alatt álló épületek esetében azonban nem kell a tanúsítvány.
A "zöldkártya" elkészíttetése pénzbe kerül, ám a költsége - amelynek mértéke a tanúsításra fordított munkaidőtől és a feladattól függ - a szakemberek szerint elenyésző ahhoz képest, amennyit a gazdaságtalan energiafelhasználás húz ki jelenleg a lakástulajdonosok zsebéből. A jogszabály egyébként biztosítja az alacsony árszintet: legfeljebb 5500 forintban határozza meg a szakértői munkaóra díját és két munkaórában maximálja az új lakások vizsgálatát. Mivel a tanúsítás speciális szaktudást igényel, építészmérnöki vagy gépészmérnöki végzettséggel rendelkező szakemberek - külön képzés után - kaphatnak minősítést, s róluk a szakmai kamarák, illetve az önkormányzatok vezetnek majd névjegyzéket.
Szilágyi Eta