A budapesti irodapiac fejlődését öt-tíz éves periódusban érdemes vizsgálni, ebből a szempontból egészséges növekedést mutat a kelet-közép-európai irodapiac ezen szegmense. Vannak kiugró, az állomány rekordmértékű növekedést hozó évei, s vannak kevésbé sikeres esztendők, de hosszabb távon nézve rendületlen a fejlődés. Sokan a megszorításoktól is féltik a piacot, ám ez nem okozhat olyan visszaesést, ami tízéves távlatban nyomot hagyhat a piacon - mondta lapunknak Borbély Gábor, a CB Richard Ellis elemzője.
A konkrét, városon belül fejlesztési területeket városszerkezeti okok befolyásolják, illetve a beruházások nagyban függnek az önkormányzati szándékoktól is. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a belső kerületekben nem igazán lehet már nagyobb átépítéseket megvalósítani vagy újabb fejlesztési telkeket találni, ezért a beruházások kijjebb szorulnak. Látni kell, hogy az irodapiaci sikersztoriként emlegetett Váci úti folyosó kezd telítődni, lassan eléri a nyugat-európai mércével vett színvonalat. A Váci úttól keletre eső, főként a kormányzati negyed közelében lévő területeken jelenleg nincsenek komoly fejlesztések, de jelentős befektetői érdeklődés tapasztalható.
A másik fontos fejlesztési terep lehet például XI. kerület, amely újabb és újabb befektetők érdeklődését kelti fel. A városrészen belül a sugárutak mentén már megvalósult több fejlesztés, de a tömegközlekedés szempontjából vannak hiányosságok, erre lehet példa a Szerémi út és Budafoki út térsége. Itt a fejlesztők gyakorlatilag megelőzték a helyhatóságokat, nagyobb ütemben dolgoztak, mint ahogy a kerület és a főváros megvalósította volna a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Részben emiatt a szóban forgó területeken fejlesztésre alkalmas ingatlannal rendelkező befektetők arra várnak, hogy a piac alakulásától függően iroda- vagy logisztikai beruházásba fogjanak bele vagy éppen lakóprojektet valósítsanak meg.
