Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi történik általában a Mapic kiállításon?
- Itt ismerhetjük meg az elkövetkező két-három év legjelentősebb kiskereskedelmi fejlesztéseit, továbbá itt képviseljük ügyfeleink fejlesztéseit, és bemutatjuk a lehetőségeket a különböző márkák képviselőinek.
- Pontosabban?
- A nemzetközi üzletláncok félévente módosítják az adott régióra, országra vonatkozó expanziós terveiket, amelyek megismerésére a Mapic kiváló lehetőség. Ugyanakkor tudni kell, hogy a konkrét üzletnyitásokról vagy befektetésekről szóló döntések nem itt születnek meg, csak a későbbi tranzakciók megvalósításának előkészítéséről folynak a tárgyalások.
- Hogyan készültek az idei rendezvényre?
- Az idei kiállításnak - a rendezvény után összeállított, rekordokat döntögető összesített mérlegnek megfelelően - a Jones Lang LaSalle is megadta a módját, a cég ugyanis 90 szakemberrel volt jelen a rendezvényen. Jómagam Magyarország képviseletében hat olyan - összesen közel 200 ezer négyzetméternyi - bevásárlóközpont-fejlesztést mutathattam be az érdeklődőknek, amelyek bérbeadásával a cégünk foglalkozik, és nyitásuk az elkövetkező két-három évben várható. Csak a legnagyobbakat említve: Budai Skála 45 000, a KÖKI-Terminál 56 000, a Váci 1. 10 000 és a Szolnok városközpont 10 000 négyzetméterének bérbeadásán dolgozunk jelenleg és további 130 000 négyzetméter bevásárlóközpont tervezési folyamatában veszünk részt.
- Milyen tapasztalatokról tud beszámolni?
- A korábbi években túlnyomórészt az európai piacokról érkeztek kiállítók, fejlesztők és érdeklődők, az idén azonban Ázsiából, Amerikából, Ausztráliából is jöttek vendégek. Ki kell emelni az ázsiai piacok elképesztő fejlődési potenciálját, amivel azt hiszem, nem mondok újat: számos piaci szereplő Dubaiban komoly lehetőséget lát, így például a városban nemrég irodát nyitó Jones Lang LaSalle is, de India ebből a szempontból egy más világ. A következő három-négy évben az ázsiai országban 600 bevásárlóközpont létesítése várható, amelyeknek az 1,3 milliárdos lélekszámú ország lakosait kell kiszolgálniuk. Összehasonlításul: Magyarországon ugyanennyi idő alatt 8-10 új bevásárlóközpont nyitásával lehet számolni, ezen belül Budapesten is lesznek újabb létesítmények. A kiskereskedelmi piac másik motorja Oroszország, valamint Ukrajna, Románia és Bulgária. Mint Magyarországról érkező embernek jó volt látni, hogy jöttek hazánkból is kiállítók - jelesül a Futureal-csoport - erre a meglehetősen költséges rendezvényre. A Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. két olyan fejlesztéssel is megjelent a kiállításon, ami a hazai kiskereskedelmi életben jelentős előrelépésnek tekinthető.
- Régiónknál maradva: Horvátország és Szerbia nem vonzó?
- Kétségtelen, hogy a horvátországi terjeszkedés az Adriai-tengerre özönlő turisták miatt jó befektetési célpontnak tűnik, ám a szezonalitás miatt sokat veszít értékéből. Szerbia még várat magára, déli szomszédunk leginkább a kiskereskedelmi piac fejletlensége miatt nem került ez idáig jelentősen előtérbe, de ami késik, nem múlik...
- Térjünk vissza Budapestre: említette, hogy több bevásárlóközpont nyílik a következő években. Hol lesznek, lehetnek ezek, hiszen a belvárosban már nem nagyon van bevásárlóközpont létesítésére alkalmas telek vagy ingatlan.
- Ez igaz, szerintem a fejlesztők az úgynevezett out of town-koncepciót követik majd, azaz a külső területeken létesítenek bevásárlóközpontokat. Elhelyezkedésüknél fogva az alapterületük akár meg is haladhatja az átlagos 50-70 ezer négyzetmétert, s vélhetően vegyes funkciójúak lesznek, azaz az üzletek mellett szórakoztató, sport-, lakó-, iroda-, esetleg raktárlétesítményeket is kialakítanak a fejlesztők. Egy ilyen projekt esetében mindenképpen kell valami pluszt nyújtani annak érdekében, hogy a fogyasztók körében is népszerűvé váljon a létesítmény, és érdemes legyen esetleg 15-20 percet autózni az ott található vásárlási lehetőségek és szolgáltatások miatt.
- A kormányzati negyed megépülése nyomán üressé váló minisztériumi épületekben lát fantáziát?
- Tény, hogy számos gyönyörű épület van a belvárosban, ahol sok márka létesítene üzletet, de ez elsősorban a műemléki védettség miatt roppant költséges, az engedélyeztetésük pedig hosszadalmas procedúra. Szerintem a szóban forgó épületek elsősorban irodák és szállodák fejlesztésére alkalmasak, mindazonáltal elképzelhető, hogy némelyik épület földszintjén kiegészítő és kiszolgáló funkcióként üzletek, éttermek és kávézók is megjelennek.
- Ha jól tudom, a Mapic kiállításon is bemutattak egy belvárosi, egyedi fejlesztést.
- Igen, az Orco ingatlanfejlesztési csoport tulajdonában lévő, Váci 1. néven bemutatott volt Tőzsdepalotáról van szó. A tízezer négyzetméteres bevásárlóközponttal elsősorban prémium kategóriát, magasabb színvonalú bérlőket szeretnénk megcélozni. Ennek bemutatása és értékesítése kezdődött el a Mapic kiállításon.
- Mi a helyzet a vidéki városokkal? Korábban megjelent elemzések szerint a nyugat-magyarországi régióban lévő városok lehetnek a különböző, a helyi piacon még üzlettel nem rendelkező márkák célpontjai.
- Néhány márka valóban ennek alapján dönt az új üzletnyitásokról, azonban a bevásárlóközpont-fejlesztők és ezt követően a kereskedelmi láncok alapvetően a lélekszámot veszik alapul az expanziónál. Éppen ezért Budapest után Miskolc, Debrecen, Pécs is vonzó számukra, éppúgy, mint Szeged. Emellett ma már egyre több és nagyobb bevásárlóközpont-fejlesztést láthatunk a 60-70 ezres lélekszámú városokba, és ez a tendencia tovább folytatódik a kisebb városok irányába is.
