Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar ingatlanpiacon továbbra is a lakásszektorban a legpesszimistábbak a szereplők, bár a borúlátás némileg enyhült. Az újlakás-árak emelkedésével szemben a használt otthonok ára stagnálhat, szemben a korábban várt csökkenéssel.
A GKI Zrt. és az AL Holding fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2007 áprilisában –12,2 pont volt, ami javulást jelent, mivel januári értéke –20,8 pont volt. (A mutató elsősorban a kereslet és kínálat viszonyát, a piaci szereplők jövőbeli terveit és várakozásait jellemzi.) A megelőző negyedévhez képest viszonyított elmozdulás elsősorban a lakáspiacon kívüli szegmensekben tapasztalható pozitív elmozdulások következménye – derül ki a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak felmérésével készült jelentésből.
Továbbra is a lakáspiacon a legpesszimistább a megítélés, de a borúlátás valamelyest csökkent az egy negyedévvel ezelőttihez képest – különösen az ingatlanfejlesztők körében. A lakás építésére vagy vásárlására vonatkozó lakossági várakozások a januári mélypont után áprilisban javulni kezdtek. Az új építésű ingatlanok eladási árainak várható emelkedése minden típusnál a 3,5 és 5 százalék közötti sávban helyezkednek el. A lakóingatlanok esetében a fővárosban 4, Pest megyében 5, Nyugat- és Kelet-Magyarországon viszont csak 2,5 százalékos drágulást jósolnak. Utóbbi azt jelenti, hogy az előző felméréshez képest csak a lakásárak várható alakulására vonatkozó válaszadói prognózisok csökkentek számottevően – s ezek is csak a vidéki területeken.
A használt ingatlanok várható árát tekintve ugyanakkor a stagnálás a meghatározó tendencia. A lakóingatlanok esetében a 2-3 százalékos árcsökkenésre vonatkozó korábbi várakozások „eltűntek”.
A lakásépítés 2005 és 2006 után várhatóan 2007-ben is csökkenni fog az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2007-ben 32 ezer új otthon átadása várható a tavalyi 34 ezer után. A lakáspiac továbbra is erősen túlkínálatos, az ingatlanos cégek képviselőinek megítélése a 2007. áprilisi helyzetre vonatkozóan az egy negyedévvel ezelőtti helyzethez képest alig változott. Budapesten az ingatlanokkal foglalkozó cégek vezetőinek 21 százaléka erős túlkínálatról, 75 százalékuk túlkínálatról beszélt, s mindössze 4 százalékuk érzékelt egyensúlyi lakáspiacot. Budán valamivel kedvezőbb a kép, mint a pesti oldalon.
A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások minden területen derűlátóan tekintenek a közeljövőbe, az összes vizsgált régióban a túlkínálat mérséklődését valószínűsítik. Pest megyében, Kelet- és Nyugat-Magyarországon a következő 12 hónapban némileg kedvezőbb helyzetre számítanak, míg a fővárosi lakáspiacon a túlkínálat mérséklődését vetítik előre. A lakás építésére vagy vásárlására vonatkozó lakossági várakozások – a januári mélypontról elmozdulva – összességében javultak, de mértékében is jelentős javulás a még bizonytalan szándékú háztartások körében következett be.
A lakásfelújításra és -korszerűsítésre vonatkozó tervek inkább csak stagnálást jeleznek. Az áprilisi felmérés szerint 34 ezer háztartás tervez biztosan lakásépítést vagy -vásárlást, 150 ezer valószínűleg belevág egy ilyen ügyletbe, míg 105 ezer háztartás biztosan, 378 ezer pedig valószínűleg belefog a lakásfelújításba, -bővítésbe. Egy évvel ezelőtt még 75 ezer háztartás vette biztosra, hogy lakásépítésbe, -vásárlásba kezd.
Az építési telkek magyarországi piacán stabil túlkereslet mutatkozik, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy Budapesten és a nagyobb városokban egyre szűkösebb a kínálat. A fővárosi telekpiacon – hasonlóan a korábbi felmérésekhez – most is erőteljes a túlkereslet, a válaszadók több mint fele érzékeli ezt, további 21 százalékuk kiegyensúlyozott piaci helyzetről, egynegyedük pedig túlkínálatról számolt be. Kelet-Magyarországon a túlkínálatról beszámolók vannak többségben, míg a nyugati régiókban lényegében kiegyensúlyozott a telekpiac.
Az irodapiacot a megkérdezettek kétharmada túlkínálatosnak látja. A kihasználtságot jellemző mutatók Pesten kissé emelkedtek, Budán az „A” kategóriában csökkentek. A budapesti piacon 2006-ban és 2007 eddig eltelt részében a korábbinál aktívabb fejlesztési tevékenység tapasztalható. Ennek nyomán számottevően nőnek a kapacitások – különösen a belvárosi területeken kívül. A múlt évben mintegy 190 ezer négyzetméter új irodaterületet adtak át, ezáltal a modern irodaállomány 2006 végére 1,8 millió négyzetméter közelébe került. A fővároson kívül nem alakult ki egységes irodapiac. Mind Kelet-, mind Nyugat-Magyarországon erőteljes túlkínálat érezhető. Az átlagos kihasználtsági ráta Pest megyében 80 százalék körüli, Nyugat-Magyarországon 75, míg Kelet-Magyarországon 76 százalékos. (Ezek a mutatók lényegében megfelelnek az egy negyedévvel ezelőtti felmérés során kapott értékeknek.)
Az ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő tizenkét hónapban a fővárosi irodapiacon a túlkínálat enyhe csökkenésére számítanak. A vidéki területeken – beleértve Pest megyét is – a mai helyzet fennmaradása a leginkább valószínű. A budapesti átlagos irodabérleti díj tavaly az „A” kategóriás épületekben havonta négyzetméterenként 12–14 euró körül alakult, a „B” kategóriában 3 euróval alacsonyabb volt az ár, az átlagos üzemeltetési költség pedig havonta négyzetméterenként 3,1–3,5 eurós kiadást jelent.
A kiskereskedelmi üzlethelyiségek piaca rendkívül élénk, magas a fluktuáció: a KSH adatai szerint 2006-ban az üzletek mintegy 13 százaléka cserélődött. Az üzlethálózat területileg meglehetősen koncentrált. A kereskedelmi ingatlanok piaca a fővárosban kiegyensúlyozott képet mutat. A válaszadók 18-18 százaléka számolt be túlkeresletről, illetve túlkínálatról, csaknem kétharmaduk egyensúlyi piacot érzékelt. Pest megyében a túlkeresletről beszámolók aránya jelentősen meghaladja a túlkínálatról beszámolókét. Az ország többi részében a túlkínálatról tudósítók vannak többségben.
Az üzemcsarnokok magyarországi piaca a jelen felmérés adatai szerint is kiegyensúlyozottnak mondható. A három hónappal ezelőtti felmérés némi túlkínálat megjelenését mutatta, ez viszont átmeneti jelenségnek bizonyult. Áprilisban a megkérdezettek 23-23 százaléka számolt be túlkínálatról és túlkeresletről, míg 54 százalékuk egyensúlyi piacot tapasztal. Budapesten enyhe túlkínálat érezhető, Nyugat-Magyarországon a kereslet és kínálat egyensúlya a jellemző. Kelet-Magyarországon és Pest megyében kisebb túlkereslet alakult ki.
A magyar raktárpiacon – a 2006 második felében és ez év első negyedében tapasztalható kedvező folyamatok hatására – a korábbiaknál jóval kisebb a túlkínálat, lényegében ez a szegmens is kiegyensúlyozottá vált. A raktárak a 4,8 százalékos országos átlag felett drágulhatnak Budapesten, míg átlag alatt Nyugat-Magyarországon. A Pest megyei és a kelet-magyarországi piacot a válaszadók teljesen kiegyensúlyozottnak ítélték, a legnagyobb túlkínálat Nyugat-Magyarországon tapasztalható. Az ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő egy évben a maihoz képest összességében kissé javuló piaci helyzetre számítanak. Kelet- és Nyugat-Magyarországon erősödő keresletet, míg Pest megyében és a fővárosban a mai helyzet fennmaradását valószínűsítik.
