Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingatlanos termékek közti rés „szétnyílt”: az első- és a másodosztályú termékek közötti különbségek most már sokkal feltűnőbbek, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. A nemzetközi intézményi befektetők érdeklődése kifejezetten az első osztályú ingatlanok piaca felé fordult a kelet-közép-európai régióban, ugyanakkor ezeknek a termékeknek a kínálata még mindig meglehetősen szűkös – mondta el Hajnal István, a Biggeorge’s NV Rt. MRICS vezérigazgatója a portfolio.hu által rendezett Property Investment Forum 2006 konferencián. A társaság felmérése szerint a befektetési ingatlanpiacon mintegy 150 milliárd forint értékű tranzakció történik évente Magyarországon. Általánosságban véve elmondható, hogy a hazai kis- és közepes befektetők tőkeerejének maximuma ma még ritkán haladja meg az 500 millió forintot, míg a nemzetközi kör „vadászterülete” jobbára ezen összeg fölött kezdődik. A legnagyobb tolongás az 500 milliós és az 5 milliárdos beruházásvolumen által meghatározott szegmensben zajlik, azonban kevés a valóban jól kidolgozott projekt. Ami a piac hozamtermelő képességét illeti, az európai átlagokhoz tartó szintek találhatók a felső kategóriás ingatlanoknál.
Érdemes áttekinteni az úgynevezett hot properties kategóriát, ami gyakorlatilag a komoly lehetőségeket jelentő projekteket tartalmazza. Az irodapiacon a kiváló minőségű és elhelyezkedésű kis irodaházak, illetve a testre szabott építészeti megoldásokkal bíró, egyedi arculatot mutató irodák, például villaépületek tartoznak ide. A viszonylag kevés jó adottságú építési telek áremelkedése egyenletesnek tekinthető, ezen belül komolyabb hozamra a belvárosi telkek és az autópályák nyomvonala mentén fekvő területek esetében lehet számítani. A lakóprojekteknél jobbára stagnáló árszinttel és egyre növekvő volumennel kell számolni. Itt a luxuslakások, illetve a hegyvidéki, zöldövezeti villák kerültek a hot properties kategóriába. A logisztikai, ipari ingatlanoknál szintén az épülő autópályák melletti ingatlanok számíthatnak jelentősebb áremelkedésre. A kiskereskedelemben lassan visszatér az élet a főutcák mentén található üzlethelyiségekbe, illetve egyes speciális réstermékekben, például az outletekben látnak fantáziát a befektetők. A hotel- és szabadidős ingatlanok piacán az olyan szállodaprojekteknek lehet komoly jövője, amelyek nagyban kapcsolódnak a tömegturizmus terjedéséhez, vagyis a fapados légijáratok növekvő népszerűségéhez.
A DTZ-csoport felmérése szerint 1998 és 2005 között a kelet-közép-európai irodapiacon 5,1 milliárd, a kiskereskedelmi ingatlanokba 4,9 milliárd, az ipari és kereskedelmi területeken pedig 0,8 milliárd dollárt fektettek be. A bérlők alkupozíciója javulóban van Magyarországon, ezzel párhuzamosan azonban a bérbeadók egyre nehezebben kötnek üzletet – mondta Doug Hardman, a DTZ-csoport regionális befektetési igazgatója. A korábbi kedvencek – Magyarország, Csehország és Lengyelország – némileg háttérbe szorultak, ezekben az országokban telítődött a kereskedelmi ingatlanok és az irodák piaca, ugyanakkor a bevásárlóközpontok és prémium irodaházak továbbra is népszerűek. Az új kedvenc Románia és Bulgária, az ingatlantípusok közül pedig az outletek és a retail parkok. A fővárosok összehasonlításában Budapesten mind az iroda-, mind a kiskereskedelmi, mind az ipari ingatlanok hozama visszaesőben van. Az idei jövedelmezőséget jövőre valószínűleg a varsói ipari ingatlanoknál, valamint a prágai és bukaresti kiskereskedelmi és ipari ingatlanoknál lehet tartani.
