A hazai ingatlanpiac szereplői a következő egy évben 4–8 százalékos áremelkedést várnak – derült ki a GKI Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. közös felméréséből. Ezen belül a lakóingatlanok esetében a használt lakásoknál 5, míg az újaknál 6 százalékos drágulás várható a szakemberek szerint. Bár az építési telkek árában várt 8 százalékos növekedés továbbra is a legnagyobb a szektorban, a bővülés ütemére vonatkozó prognózis az év második negyedévében tovább csökkent. Az irodák, a raktárak és az üzlethelyiségek piacán 4 százalékos áremelkedést prognosztizáltak mind a befektetők, mind pedig a fejlesztők a következő 12 hónapra.
A GKI–Wallis elemzés szerint 2004 második negyedévében enyhe élénkülés volt megfigyelhető a lakóingatlanok piacán, ám fontos megjegyezni, hogy az előző három hónap gyenge eredményeit figyelembe véve ez inkább korrekciónak minősül. Érdekesség, hogy bár a forgalmazók összességében a helyzet javulásáról számoltak be, többségük mégsem tudta növelni az ingatlanforgalmazásból és -bérbeadásból származó bevételeit. Ennek ellenére az előbbihez csatlakozva a fejlesztők is pozitívan ítélik meg a mért negyedévet, sőt a következő hónapok tendenciáit is. A vizsgált időszakban nem változott a háztartások lakásépítési, illetve -vásárlási kedve, de nőtt a bővítési és felújítási hajlandóságot reprezentáló mutató. Így a negyedévben 1,1 százalék volt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a következő két évben biztosan lakást vásárolnának vagy építést terveznek, s 2 százalékra csökkent azok aránya, akik nem egészen biztosak még ilyen tervükben. Ez összesen 40 ezer háztartást jelent. Ezzel szemben 330 ezer háztartás kíván a következő két évben jelentős összeget költeni felújításra vagy bővítésre.
A második negyedévben továbbra is a kínálati oldal dominált az irodapiacon, s a megelőző időszakokban mért optimizmus egyelőre nem látszik igazolódni. Az év elejéhez képest elsősorban az ingatlanfejlesztők értékelték nehezebbnek a helyzetet. A keresletre és a kínálatra vonatkozó 12 hónapos prognózisok elemezéséből az derült ki, hogy sem az ingatlanforgalmazók, sem pedig a fejlesztők nem számítanak trendfordulóra. Így összességében marad a túlkínálat, amely várhatóan szerény kereslettel párosul. A fentiek ellenére valamelyest javult az irodák kihasználtságának aránya, amely a következő egy évben tovább folytatódhat, főleg a pesti, jó minőségű, modern irodaházaknak köszönhetően. Az üzlethelyiségek piacán – csakúgy mint az irodák esetében – a kínálati oldal dominált az elmúlt három hónapban, igaz, csak enyhe túlsúllyal. Ez azonban tovább erősödhet, legalábbis ezt látszik alátámasztani a piaci szereplők e téren mért pesszimizmusa, amely a következő egy évre vonatkozólag szignifikánsan nőtt az előző negyedévhez képest.
Jól teljesített ugyanakkor az ipari ingatlanok és a raktárak piaca, ahol optimista hangulat uralkodott a negyedévben. Az ingatlanforgalmazók szerint e szegmens egyensúly közeli állapotban van, míg egyes fejlesztők már az enyhe keresleti többlet jelzését is megkockáztatják. Az árak a fejlesztők szerint a második negyedévben stagnáltak, míg a forgalmazók csekély, egyszázalékos növekedést regisztráltak. A következő 12 hónapban az új építésű ingatlanok esetében a fejlesztők 5, míg a forgalmazók 7 százalékos növekedést jeleznek előre. A használt ingatlanok esetében viszont elképzelhető, hogy az árnövekedés még a 2 százalékot sem éri el.
Bakonyi Attila